Varga Ottó: Haza Szolgálatáért Emlékérem 1956-1964.

 

A tanulmányom elsődleges célja, hogy az alapításkori darabokat a kora Kádári korszakban később készült darabokkal összehasonlítva megmutassam. A második cél, a hamisítványok felismerésének elősegítése. A Haza Szolgálatáért Emlékérem majd Haza Szolgálatáért Érdemérem az alapító okiratban szereplő leírás szerint szinte csak egy dologban változott 1956-1989 között: a címerben. Az idők folyamán a felhasznált anyagokkal és a gyártástechnológiai változásokkal nem kívántam foglalkozni (zománc – műgyanta, éremtest anyaga, stb …..). Eredeti darabok részletes tanulmányozása, dokumentálása, fényképezése, összehasonlítása után az alábbi adatokat, tényeket tudom bemutatni.

 Az 1956. évi Honvédségi Közlöny 6. számában, 1956. szeptember 05.-én jelenik meg a Minisztertanács határozata az alapításról, valamint a Honvédelmi Miniszter parancsa az alapításból adódó tájékoztatásról és alapszabály kiadásáról. Ezeket teljes terjedelmükben az alábbiakban lehet megismerni, sok kérdésre itt már választ kaphat az érdeklődő:

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
3552/IX.6./1956. számú határozata
a „HAZA SZOLGÁLATÁÉRT” Emlékérem
alapításáról

  1. A Minisztertanács a honvédelmi szolgálat ellátásában elért eredmények elismeréséül ,,A Haza Szolgálatáért” Emlékérem alapítását határozza el.
  1. „A Haza Szolgálatáért” Emlékéremnek I., II. és III. fokozata van. Az emlékérem 36 mm átmérőjű felül nyitott babérkoszorú, melynek felső két ágát szalag köti össze. A szalag felirata „A Haza Szolgálatáért”. A babérkoszorú alsó két szárát nemzeti színű szalag köti át. A koszorún két keresztbe fektetett géppisztoly van, melyre zománcozott csapatzászló van erősítve. A csapatzászló közepére a Magyar Népköztársaság címere van felerősítve. Az emlékérem anyaga tombak, aranyozva, ezüstözve, illetve bronz színben. Az emlékérmet tartó szalag színei az első fokozatnál narancssárga, a második fokozatnál világoskék, a harmadik fokozatnál világoszöld. Mindhárom szalag közepén függőleges irányban nemzeti csík van.
  1. Az emlékérmet a honvédelmi miniszter adományozza a Magyar Néphadsereg kötelékében szolgálatot teljesítő személyek részére.
  1. Az emlékérmet bal mellen kell viselni és a kormánykitüntetések mögé sorol be.
  1. A büntető és egyéb jogszabályoknak a rendjelekre megállapított rendelkezéseit ,,A Haza Szolgálatáért” emlékéremre is alkalmazni kell.
  1. A Minisztertanács felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy ,,A Haza Szolgálatáért” emlékérem alapszabályát adja ki. 

placeholder_hvBudapest, 1956. augusztus 30.

placeholder_hvHegedűs András s.k.,
placeholder_hva Minisztertanács elnöke.

placeholder

A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének
40. számú p a r a n c s a .
Előterjesztésemre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa
„A HAZA SZOLGÁLATÁÉRT” Emlékérem kitüntetést alapította.

 

A Minisztertanács határozata újabb bizonyítéka a Néphadseregünk iránti bizalomnak és szeretetnek, annak, hogy pártunk és kormányunk elismeri és megbecsüli azoknak munkáját, akik minden erejükkel népünk békés építőmunkájának biztosításáért fáradoznak.
Néphadseregünk valamennyi harcosa, tiszthelyettese és tisztje a kiképzési feladatok jó megoldásával, a katonai szolgálat példás ellátásával bizonyítsa be, hogy méltó népünk megbecsülésére.

„A Haza Szolgálatáért” Emlékérem alapításával kapcsolatban
m e g p a r a n c s o l o m :

  1. „A Haza Szolgálatáért” Emlékérem jelen parancsom mellékleteként kiadott alapszabályát a parancsnokok 1956. szeptember 15-ig az egész személyi állomány előtt ismertessék.
  2. A parancsnokok „A Haza Szolgálatáért” Emlékérem adományozására vonatkozó javaslataikat esetenként az érvényben lévő „Kitüntetési lap” nyomtatvány felhasználásával tegyék meg.

 

placeholder_hvBata István vezérezredes,
placeholder_hva Magyar Népköztársaság
placeholder_hvhonvédelmi minisztere.

Melléklet a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének 40. sz. parancsához.

„A Haza Szolgálatáért” Emlékérem alapszabálya

1.§.
Az Emlékérem elnevezése: „A Haza Szolgálatáért” Emlékérem

2.§.
Az Emlékérem adományozása

Az Emlékérmet a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere adományozza, a Magyar Néphadsereg tábornokai, tisztjel, tiszthelyettesei, harcosai és polgári alkalmazottai részére — a harci és politikai kiképzés terén elért kivájó eredményeikért, egyéb kimagasló teljesítményekért, vagy a Néphadseregben több éven keresztül teljesített szorgalmas, eredményes, jó munkáért.

3.§.
Az Emlékérem fokozatai és leírása.

Az Emlékéremnek I., II. és III. fokozata van.
I. (arany) fokozat,
II. (ezüst) fokozat,
III. (bronz) fokozat.
Az Emlékérem 36 mm átmérőjű, felül nyitott babérkoszorú, melynek felső két ágát szalag köti össze.
A szalag felirata: „A Haza Szolgálatáért”.
A babérkoszorú alsó két szárát nemzeti színű szalag köti át.
A koszorún két keresztbefektetett géppisztoly van, melyre zománcozott csapatzászló van erősítve.
A csapatzászló közepére a Magyar Népköztársaság címere van felerősítve.
Az Emlékérem anyaga tombak, aranyozva, ezüstözve, illetve bronz színben.
Az Emlékérem tartó szalag háromszögletű, színei:
az I. fokozatnál narancssárga,
a II. fokozatnál világoskék,
a III. fokozatnál világoszöld.
Mindhárom szalag közepén függőleges irányú nemzeti színű csík halad.

4.§.
Egyéb rendelkezések.

  1. Az Emlékérem adományozásával a Honvédelmi Miniszter által aláírt okirat és igazolvány jár.
  2.  A kitüntetést bal mellen keli viselni, s a kormány kitüntetések után sorol be.
  3.  Az emlékérem egyes fokozatai ugyanannak a személynek többízben is adományozhatók.
  4. Az Emlékérem magasabb fokozatának adományozása esetén az adományozott tulajdonosa marad az előzetesen kapott alacsonyabb fokozatnak is.
  5. A kitüntetett személy halála után az emlékérem örökösének birtokában marad.
  6.  A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere az Emlékérmet megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

5.§.
Büntető rendelkezés.

A büntető és egyéb jogszabályoknak a rendjelekre megállapított rendelkezéseit ,A Haza Szolgálatáért” Emlékéremre is alkalmazni kell

MRE_borze_20160813

 

Az alapanyagok felhasználásán túl, az első darabok szemből nézve abban különböznek alapvetően a későbbi Kádári daraboktól, hogy 1956. október 23.-ig a Magyar Népköztársaság 1949-es államcímere található meg rajta.
Az első változás Nagy Imre kormánya idején az államcímer megváltoztatásával, az úgynevezett Kossuth pajzs használatával történik. A forradalom idején (annak rövidsége miatt is) nem volt elegendő idő és kapacitás arra, hogy minden egyes jogszabályt újragondoljanak, szabályozzanak. Az újabb adományozásra 1957. április 04.-én került sor, egyes kutatások szerint feltételezhetően 150 személy kaphatott. A zászlón középen tehát a Kossuth pajzscímer található.
Az 1957-es új (Kádár) államcímer megjelenésével a kitüntetéseken is elhelyezik azt, a korábban más címerrel adományozott kitüntetések becserélését felajánlják az érintettek számára. Az 1957. szeptemberi adományozásnál már az új címerrel kerülnek átadásra.
Szinte egy év leforgása alatt az alapításhoz képest két fontos változás történt. Ezt követően viszont az elnevezés megváltoztatásán kívül 1989-ig változatlan marad.

Az eredeti darabokon található három államcímer méretei:
– 1949-es (01 kép), magassága a vörös csillag felső ágcsúcsától a zászló szalagrész aljáig 8 mm, szélessége 7 mm.
– 1956. október (02 kép), magassága a pajzs felső részétől az aljáig 8 mm, szélessége 8 mm.
– 1957-es (03 kép), magassága a vörös csillag felső ágcsúcsától a zászló szalagrész aljáig 8 mm, szélessége 7 mm.

MRE_borze_20160813placeholder_hv1. kép  placeholder_hv2. kép placeholder_hv 3. kép

A hamisítások első, szembetűnő formája a rossz méretű címer felhelyezése. A hamisítványok közül többségében olyan rákosi címeres darabokkal találkoztam, amelyeken a címer nagyobb volt az eredetinél, de előfordult már kisebb méretű is. Olyan Rákosi korszakbeli jelvényekről “szerezhetik be” az 1949-es államcímereket, melyek tömegével megtalálhatók és olcsóak. Jól megfigyelhető a 01 képen szereplő és a 04 képen szereplő 1949-es államcímer közötti alaki formai különbség. A 04 képen szereplő címer nagyobb az eredetinél és egy jelvényről származik.

placeholder4. kép

Így az “átoperálást” követően általuk 1956-os Rákosi címeres daraboknak nevezett értéktelen hamisítványokat árulnak anyagi haszonszerzés végett. Az “újra címerezés” nem történhet árulkodó jelek nélkül. A rögzítésre szolgáló résznél az apró fogó által hagyott karcolások eleve árulkodóak.

A legfontosabb rész az éremtestek hátoldala. A korai Kádári darabok csak az államcímerben különböznek az elődeitől, viszont később számos ismertető jegy mutat a markáns eltérésekre. Az első éremtestek hátoldala sima felületű, tömör anyagú, a zászlórész rögzítési pontjai kerek furattal és stifttel történtek.
Később voltak szintén tömör, sima testanyagúak de azokon a zászlótest rögzítése már stifttel történt! A zászlótesten egy kocka alakú furat van, melyre jellegzetes rögzítőkkel fogatták fel a címert (05 kép). Ez a kocka alakú furat az egyik legfontosabb ismertetőjegye ezeknek a daraboknak.
A második – de ez még mindig az 1956-os Rákosi címeres – gyártásúaknak nem sima felületük van, hanem látszik a préselés technikai eljárás (06 kép). A korai Kádári darabok már mutatnak eltérést, például a zászlórész rögzítési pontjainál (07 kép).
A Kossuth pajzscímeres adományozásúak megegyeznek a Rákosi címeres második változatéval.

placeholder5. kép

placeholder6. kép

placeholder7. kép

A préselt darabok esetén kitűnően látszanak a további azonosításra és megkülönböztetésre szolgáló jellegzetességek:
– A felső összekötő szalag hátoldalán nincs a felirat tükör része, sima felületű, peremes. A későbbi Kádári darabokon ráadásul a felirat kerete is látszik a hátoldalon.
– A Kádári daraboknál a felső összekötő szalag hátoldalán az alsó részen is van, markánsan észlelhető perem, míg a korai daraboknál minimális a perem vagy nincs. (08-11 kép)
– A géppisztoly végén a csőszájfék tükörrésze szintén nincs, sima felületű. A későbbi Kádári darabokon a hátoldalon a csőszájfékek láthatóak.
– A zászlótest rögzítésénél a kerek furatban szegecses a rögzítés. A későbbi Kádári darabokon már stiftesnek hat, nincs a vége szétnyomva, nem üreges.

placeholder8. kép

placeholder9. kép

placeholder10. kép

placeholder11. kép

Az eddigiek során tett megállapításokat a 12 és 13 kép illusztrálja.

placeholder12. kép

placeholder13. kép

Pár szó és kép a szalagokról, szalagsávokról valamint a szalagsáv soron történő megjelenésről.
Ezen korai darabok esetében a szalagokon anyagában, kivitelezésében eltéréseket nem lehet megállapítani. Talán kijelenthető, hogy előzetesen nagy számban megrendelt szövetanyagok eléggé sok évig elegendőek voltak. A három típus szalagjai a 14,15,16 képeken láthatóak (balról jobbra haladva: Rákosi, Kossuth címeres, kora Kádári)

placeholder14. kép

placeholder15. kép

placeholder16. kép

A szalagsávoknál ugyanaz a megállapítás mint a szalagoknál, viszont érzékeltetve a bal oldali sor az első, a jobb oldali sor a későbbi Kádári (17 kép)

placeholder17. kép

A szalagsáv soron a korai időszakban a festett ábrázolással találkozhatunk. Mivel a szalagsáv sorokat köznapi ruházaton használták, az fakulhatott így korrekt korai ábrázolásuk nem releváns. Egyben mutatom meg a festett (18, 19 kép), a papír alapú (20, 21 kép) és a 80-as évektől jellemző szövet anyagú megjelenítéssel (22, 23, 24 kép).

placeholderplaceholder_hv18. kép  placeholder_hv19. kép

placeholderplaceholder_hv20. kép placeholder_hv21. kép

placeholderplaceholder_hv22. kép placeholder_hv23. kép placeholder_hv24. kép

 

A tanulmány saját darabok felhasználásával készült, kivéve a 04 képet, mely egy aukciós oldalon került megjelenítésre a kitüntetés teljes alakjában.

Tisztelettel: Varga Ottó

 

a pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: szeptember 5, 2016 at 9:40 de.

 

This entry was posted in Egyéb, Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció and tagged , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.