dec 15

Varga Ottó: Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat 1991-2016

A tanulmányom célja részletekben gazdag fotókkal bemutatni  az 1991. évi XXXI. törvény – a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről valamint ennek módosításáról szóló jogszabályok szerint a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozatának kitüntetéseit.

 I. rész
Kis történelem, az Érdemkeresztek és a Kiskereszt / Lovagkereszt

            A világtörténelem az 1980-as években hatalmas fordulatokban formálódott. A Szovjetunió és társországai nem voltak képesek gazdaságilag finanszírozni hadi költségvetésüket, ezáltal elvesztették morális és katonai erejüket, be kellett látni, hogy a politikai változásoknak nem lehet gátat szabni. Kelet-Európa államai bebizonyították (Románia kivételével), hogy lehetséges minden politikai – gazdasági váltás fegyveres konfliktus nélkül. Magyarországon az államhatalmat képviselő Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Kormány, az állami szervek vezetői utat engedtek a demokratizálódásnak, kaput nyitottak a változásoknak. Ez ma már történelem, számos tanulmány, könyv állít méltó emléket és szükségszerű magyarázatot az akkor történteknek.

            Új fejezetként a magyar történelemben 1989. október 23.-án (az 1956-os forradalom évfordulóján) “kikiáltották”, hogy Magyarország újra Köztársaság. Minden államrendszerekben (az élet összes területét teljesen felölelően) kiemelten fontosnak tartották az elismerések, kitüntetések, címek adományozását. Így volt ez a fegyveres szervek esetében is. A belső rend és a külső határok védelme érdekében dolgozó, hazájukat szolgáló személyek fontos szerepet töltöttek be az államhatalom létezésében, a társadalomban.
A legmagasabb szintű állami elismerések katonai tagozatai felölelték a teljes fegyveres szerveket, nem csak a katonaállományúak privilégiuma volt. Ez jelképes szóhasználat: “katonai tagozat”. Jogi értelemben a “katona állományú” személy, minden fegyveres szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozott (katona, rendőr, határvadász, határőr, vámőr, vám- és pénzügyőr, büntetés végrehajtás állománya, …)

            Mivel az államforma Köztársaság lett, így a királyság és a monarchia szimbólum és jelképrendszerének átvétele nem jöhetett teljes mértékben szóba, de egy kicsit mégis. Az államcímer a koronás kiscímer lett (01 kép), amely az 1867-es kiegyezést követően volt 1890-ig Magyarország hivatalos címere.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_01
01 kép

Az 1945-ös köztársasági államforma adott táptalajt annak az elképzelésnek, hogy a legmagasabb állami kitüntetések is ennek megfelelő reprodukciót kapjanak. Így az 1946. évi XXI. törvénycikkel alapított Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt újraalapításával az Országgyűlés megalkotta az 1991. évi XXXI. törvényt – a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről, mely 1991. augusztus 01.-én lépett hatályba.

            Meghatározta az érdemessé válást: “a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet.”
Adományozásra jogosult a Köztársasági Elnök lett, az Érdemrendek fokozatai tekintetében a miniszterelnök, az Érdemkeresztek esetén a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztése alapján, magyar és külföldi állampolgárok részére. A kitüntetés mellé adományozó okirat jár, melyről szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A törvény 1. számú melléklete tartalmazza a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt alapszabályait:

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása
1.§.

(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett magyar és külföldi állampolgároknak adományozható, külön polgári és katonai tagozattal.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(3) Külföldi állampolgárok esetében a külügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

Az adományozásra vonatkozó irányelvek

7. § (1) Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó fokozatot.

(2) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb 15, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb 35, középkeresztjéből évenként legfeljebb 70, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb 140, kiskeresztjéből évenként legfeljebb 280 adományozható.

(3) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből évenként legfeljebb 200, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb 400, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb 600 adományozható.

(4) Külföldi állampolgár kitüntetése esetében a nemzetközi protokolláris szabályok az irányadók.

 

Általános határozatok

8. § A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjének.

9. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása díjmentesen történik, kérelmezése nem engedhető meg.

10. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel vagy Érdemkereszttel kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő kitüntetés tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.

11. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt magasabb fokozatának adományozása esetében a kitüntetett az előzetesen kapott alacsonyabb fokozatnak is tulajdonosa marad. A polgári és katonai tagozat jelvényei együtt is viselhetők.

 12. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel oklevél és igazolvány jár. A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el.

 4. §.

(1) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt fokozatai:

  1. a) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt,
  2. b) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,
  3. c) Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt.

A 3.§. (2)-(5). bekezdése tartalmazza az Érdemrendek valamint a 4.§. (2)-(3). bekezdése az Érdemkeresztek fokozatainak leírását. Az Érdemkereszt bronz fokozattól kezdve mutatom be a kitüntetéseket a dobozokkal együtt:

4.§. (2) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt 2 mm széles köralakú, egymásba fonódó babérkoszorúban elhelyezett 42 mm átmérőjű fényezett szélű kereszt, melynek rajza a Magyar Köztársasági Érdemrenddel azonos, de zománcozás nélküli, és a fokozat szerint arany, ezüst, illetve bronz bevonatú.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt háromszögben összehajtott 40 mm széles szalagon a bal mell fölé tűzve viselendő. Polgári tagozatának szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles piros sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles piros sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles piros sáv húzódik. A katonai tagozat szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles zöld sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles zöld sáv húzódik.

Az Érdemkeresztek fokozatainak doboza egyforma méretű: 87 mm széles – 146 mm hosszú – 25 mm magas (02 – 02A kép). A felnyitásra-zárásra szolgáló kapocs arany színű (02B kép). A fedőlapon elhelyezett arany színű címer 40 mm magas – 19 mm széles (02C kép). A szétnyitáshoz stiftes, fém patentolást alkalmaztak, melynek tüskéi a dobozba vannak ütve (02D kép). A kitüntetés “fészek” érem része 3 mm, a szalag része 4 és 5 mm mély, a szalagsáv szintén 5 mm mély (02E-02F kép). A szalag és szalagsáv esetében a ruházaton rögzítésre szolgáló tű szerkezet kialakítása miatt mélyül.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_0202 kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02a02A kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02b  placeholderErdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02c
placeholder_hv02B kép placeholder_hv02C kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02d02D kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02e02E kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_02f02F kép

Az Érdemkeresztek szalagsávjainak fokozatai szerint: arany (03 kép), ezüst (03A kép), bronz (03B kép). A rögzítésre szolgáló tűs szerkezet tűzős módszerrel (03C-03D kép).

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_03    Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_03a
03 kép                                                            03A kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_03b03B kép

placeholderErdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_03c placeholder Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_03d
placeholder_hv03C képplaceholder_hv03D kép

A katonai tagozat szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv (04 kép), az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles zöld sáv (04A kép), az arany fokozat szalagján három 2 mm széles zöld sáv húzódik  (04B kép).

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_04 Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_04a Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_04b
04 kép                                    04A kép                                 04B kép 

A szalag hátulján a ruházatra való rögzítés céljából, tűs szerkezet van rögzítve tűzős módszerrel (04C-04D kép).

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_04c04C kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_04d04D kép

Az Érdemkeresztek érem részei (hátoldalukkal): arany (05-05A kép), ezüst (05B-05C kép), bronz (05D-05E kép).

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05   Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05a
05kép                                                                05A kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05b   Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05c
05B kép                                                              05C kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05d   Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_05e
05D kép                                                            05E kép

Összehasonlító fényképek az elmúlt 25 év változataiból (nem teljes), anyagába – kivitelezésében (06-06C kép)

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_0606 kép

Érdemes az apró részletekre koncentrálni. A külső koszorú kivitelezése jól láthatóan eltérő. A címer és a körülötte futó koszorú is más-más technikával készült.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_06a06A kép

Markáns eltérések az anyagokon. Az évszámok karakterei is teljesen eltérőek. A bal oldali külső koszorú “fogasabbnak” / szögletesebbnek látszik, a jobb oldali kerekítettebb.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_06b06B kép

Három különböző bronz fokozat. Az alsónál a legszokatlanabb a furat a kontraszemnek. A tetején nincs forrasztás – illesztés nyoma, eredetileg így készült. Itt is jól megfigyelhetőek a külső koszorú, a címer és a belső koszorú kivitelezési eltérések.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_06c06C kép

A 06B képen szereplő darabok hátoldalai. Az évszámok karakterei eltérőek, a külső koszorú “fogazatai” mások, az anyagokról nem is beszélve.

A Magyar Köztársasági Érdemrend
2. §.

 

(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend a középpont felé összefutó szárú, fehér zománcos kereszt. Ennek közepén a köralakú éremfelületen zöld színű, zománcozott babérkoszorúval övezett piros mezőben a Magyar Köztársaság címere van. A hátoldalon a köralakú éremfelület arany, rajta 1946., az alapítás és 1991., az újjáalapítás évszáma. A kereszt szárai arany, ezen belül a polgári tagozatnál keskeny zöld, a katonai tagozatnál keskeny piros zománcszegélyűek.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrend szalagja a polgári tagozatnál keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét smaragdzöld színű, a katonai tagozatnál keskeny zöld-fehér szegélyezésű élénk piros színű.

3. §

(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:

  1. a) nagykereszt,
  2. b) középkereszt a csillaggal,
  3. c) középkereszt,
  4. d) tisztikereszt,
  5. e) kiskereszt.

(5) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 42 mm átmérőjű. A polgári tagozat kiskeresztjének a háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyezi. A katonai tagozat kiskeresztjének háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld sáv szegélyezi.

2000. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról 4. §. felsorolja a módosított fokozatokat. A korábbiakban e) pontban szereplő kiskereszt az f) pontba kerül de elnevezése módosul lovagkeresztre. A rendelkezések szerint:
7. § A Törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (5) bekezdésében és 7. §-ának (2) bekezdésében a „kiskereszt” szövegrész helyébe a „lovagkereszt” szövegrész lép.
8. 
§ Ahol a jogszabály a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt fokozatát említi, azon a kiskereszt fokozatot is érteni kell.

A kiskereszt / lovagkereszt doboz mérete: 87 mm széles – 160 mm hosszú – 28 mm magas (07 – 07D kép), alsó része félköríves. Korai darabok esetében teljes téglalap alakúval találkozhatunk. A felnyitásra-zárásra szolgáló gomb arany színű (07B kép). A fedőlapon elhelyezett arany színű címer 40 mm magas – 19 mm széles (07D kép). A szétnyitáshoz stiftes, fém patentolást alkalmaztak, melynek tüskéi a dobozba vannak ütve (07C kép). A kitüntetés “fészek” érem része középen 5 mm, a szalag része 4 és 5 mm mély, a szalagsáv szintén 5 mm mély. A szalag és szalagsáv esetében a ruházaton rögzítésre szolgáló tű szerkezet kialakítása miatt mélyül. A bal felső részen 34 X 30 X 40 mm háromszög alakú merevített fehér szövetanyagrészen van kialakítva a gomblyukjelvény / rozetta helye az alsó, 40 mm hosszú rész közepénél bevágva az illeszkedéshez.

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_0707 kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07a07A kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07b07B kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07c07C kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07d07D kép

A keresztek szárai 16 mm szélesek, a babérkoszorú külső átmérője 18 mm. A címer 5 mm széles, 10 mm magas. A kereszt tetején a kontraszem befogadó része látható. A kereszt hátoldalán 18 mm arany domborított lap, melyen “1946 1991” évszámok szerepelnek, a karakterek magassága 2 mm, hosszúsága 6 mm (07E – 07H kép).

A szalagsáv 41 vagy 42 mm széles, 15 vagy 16 mm magas is lehet (07I kép).

A rozetta prizmás kivitelezésű, 15 mm átmérőjű. A keretfoglalata arany színű, 1 mm széles és 2 mm vastag. Hátoldala tűs kivitelű, sima felületű (07J kép).

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07e07E kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07f07F kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07g07G kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07h07H kép

Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07i       Erdemkereszt_Erdemrend_Katonai_Tagozat_kituntetes_07j

placeholder_hv07I képplaceholder_hv07J kép

Tisztelettel: Varga Ottó

A kitüntetésekről készült képek a saját tulajdonomban vannak

Források:
– 01 kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_címere
– 1991. évi XXXI. törvényt – a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről
– 2000. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról

 pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: február 3, 2017 at 12:41 du.

Posted in Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció | Tagged , , , , , , , | Leave a comment
nov 24

Frissítések, újdonságok

Kedves Tagok, Tisztelt Gyűjtőtársak!

placeholder

frs1124placeholder
Befejező részéhez érkezett Varga Ottó cikksorozata az 1945-46-ban viselt rendőrségi karszalagokról. Az utolsó rész a karszalagok fellelt változataival foglalkozik, melyek a kor történelmi jellegzetességeihez kapcsolhatóan igen nagy számban fordultak elő. Az olvasó -az előző kész résznél már megszokott módon- ezúttal is bepillantást nyer az apró részletekbe, az eltérések bőséges képanyag segítségével kerülnek bemutatásra.

frs_1124placeholder
Jónéhány galériánk is bővült, ritka tagsági könyvek és a hozzájuk tartozó, szintén kuriózumnak számító bélyegek kerültek az igazolványokhoz az 50-es évekből, Magyar katonai egyenruhák fotói érkeztek a húszas évekből, illetve egy 1939-es rendőr esküvő is került a Rendőrség-történeti galériába. A modellek kedvelői sem maradnak újdonság nélkül ezen a héten, három új autó is érkezett: feltöltésre került egy jugoszláv Zastava 750, egy orosz UAZ Patriot és egy szovjet UAZ a Külföldi rendőrautó modellek gyűjteményébe.

Az igen jól sikerült hétvégi börze fotóit is feltöltöttük az egyesületi találkozók galériájába, keressétek a dátumot! Reméljük, Ti is jól éreztétek magatokat és sok hiányzó, vagy izgalmas darabot sikerült beszerezni!
A jövő évi börzék dátumai már itt felkerültek, de ne felejtsétek, a börze-dátumokra vonatkozó link a jobb oldali sávban a naptár alatt bármikor közvetlenül elérhető!

mre_20161119_web

Mindenkinek jó böngészést kívánunk!

Last updated: február 3, 2017 at 12:43 du.

Posted in Egyéb, frissítés, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE | Leave a comment
nov 23

Varga Ottó: Rendőrségi karszalagok 1945-1946 – III. rész

(első rész itt található)

(második rész itt található)

A tanulmány befejező részében bizonyos elemeket a karszalagokon részletesebben bemutatok, melyeknek jelentősége abban rejlik, hogy igen változatos, nem egységes.

            Az 1945. október 29.-én kelt új szabályzatban meghatározásra kerültek a rendfokozatok, azok megjelenítési módja a karszalagokon (tanulmány II. rész). Arra a következtetésre jutottam a paszomány vastagságok és mintázatok tekintetében, hogy azért mutatnak nagy számban eltéréseket, mert egyéni beszerzés keretében amihez hozzájutottak, azzal készítették el. Mivel adat és dokumentum nincs rá, de ha mégis központi kiosztással küldték volna meg a helyi szervek részére a paszomány ellátmányt, akkor sem tudtak volna egységességet létrehozni. A háború végére az ilyen jellegű gazdasági – hadi termelés szinte teljesen leállt. A korábbi években felhalmozott, raktárakban, elfekvő készletekben lévő anyagokat használhatták fel. Nem csak a rendőrök, hanem a katonák számára gyártott anyagok is felhasználásra kerültek. Különböző egyenruházati cikkeken (zubbony, köpeny, gyakorló zubbony, tábori sapka ….) méretben és anyagban is különböző paszományok voltak rendszeresítve 1945 előtt.

A II. részben bemutatott karszalagokból is jól láthatóak a különbségek. Az oxidációt figyelmen kívül hagyva szemmel láthatóak a paszományok különbözőségei.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0101 kép

A felső paszománynak arany, az alsónak ezüst színe van. Az oxidálódás ellenére a két szín közötti különbség mindig jól látható. Én törzsőrmesternek tekintem ezt a darabot, de akár lehetne főhadnagy is, de a akkor a használója minek készítette, milyen rendfokozatú volt már utólag sohasem fogjuk megtudni.

 Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_01a
Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_01b
01A és 01B kép

A fémszálak vastagsága megegyező, a tartalmi elem megjelenítése szintén egyforma technikai elkészítést mutat.

A hadnagyi rendfokozatú karszalagok paszományai (02-02B kép) közül (a tanulmány II. részében 13-13D kép bemutatott) a 02B képen szereplő mutatja a legmarkánsabb eltérést. A paszomány vastagsága ebben az esetben duplája a többinek.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0202 kép

A képen látható a kézi felvarrás fehér cérnával

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_02a02A kép

A képen szintén kézi felvarrás sárga cérnával. A paszomány felső részén lévő leszegélyezés fellazulás eredménye, az alsó szegély épen maradt

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_02b02B kép

A paszomány magassága ebben az esetben arra enged következtetni, hogy azelőtt őrnagyi rendfokozat része lehetett.

A századosi rendfokozatok esetében három markánsan eltérő anyagfelhasználás látható (03-05A kép).

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0303 kép

A századosi rendfokozatok (Tanulmány II. részében 14-14E kép) közül ez a legkülönbözőbb a többitől. Az 1945 előtti egyenruhákon használt díszítő elemek (sujtások) anyagát vagy a Tábori sapkán használt rendfokozat jelző paszományok lettek felhasználva. Véleményem szerint inkább sújtás anyagok lehettek, mivel hiányoznak a rendesen leszegett végekről a sapkán jellemző “rózsák” valamint hosszabbak. Érdekes, hogy felvarrója nem ügyelt arra, hogy az elvágott végek egy oldalon legyenek.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_03a03A kép

Jól látható, nincs a tiszthelyettes és tiszti rendfokozatokra jellemző belső motívumrendszer. Szinte anyagával megegyező cérnával, kézzel varrták fel a kék selyem anyagra.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0404 kép

A lehetőségekhez képest az egyik legszabályosabban kivitelezett századosi rendfokozat. A középső és az alsó paszomány motívumai pár miniméter eltéréssel egybe esnek a felső paszomány viszont jelentősebb eltolódásban van.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_04a04A kép

A paszományok szélei visszahajtással, fehér cérna alkalmazásával, kézzel lettek felvarrva.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0505 kép

Ennél a századosi rendfokozatnál nem a megszokott motívumok jelennek meg a paszományokon. Nincsenek un. “talp nélküli háromszögek” / “fogazatok”, és nem fémszámból készültek hanem szövetből. Készítője teljesen kitöltötte a rendelkezésre álló kék kocka területét, szimmetriára törekedve. A felvarrás géppel, barna cérna használatával történ a szélek visszahajtásával

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_05a05A kép

A paszomány közepén vízszintesen végigfut egy 2/3 mm vastag, függőleges szövésű csík. A felső és alsó szegélyek szintén függőleges irányúak.

A főtiszti rendfokozatoknál (06-08B kép) tapasztalható egy-két érdekesség. Tábornoki rendfokozatú karszalagot nem rendszeresítettek ugyan de két esetben a vastag alsó paszomány magassága és motívumrendszere arra enged következtetni, hogy azok korábban tábornoki paszományok voltak. Feltételezhetően a készítője / használója ilyen anyagot tudott beszerezni

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0606 kép

Őrnagyi rendfokozat, a paszományok széleinek visszahajtásával, fehér cérna alkalmazásával, kézzel varrták fel. A varrás technikája “pontozott”, azaz készítője próbált arra ügyelni a fehér cérnából a legkevesebb látszódjon.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_06a06A kép

A feltűnően magasabb, tábornokok részére készített paszomány, a jellemző belső motívumrendszerrel. Az alsó szegélyen látható a sűrű szövés. Néhol látszik az eredeti világosabb szín, a fémszálak eloxidálódtak.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_06b06B kép

A felső szegély kissé kifeslett. A “fogazatos” motívum valamint az alsó és felső szegélyek a jellemző függőleges szövésűek.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0707 kép

Ennél az alezredes rendfokozatnál sárga cérnát használtak a paszományok felvarrásához, géppel készítették. Feltűnő a két vékonyabb paszomány és az alsó vastag közötti anyagbeli különbség. A vékonyak fémszálas, a vastag szövet anyag felhasználásával készült.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_07a07A kép

A főtiszti rendfokozatok rendszerében ilyen volt a mintázat a magas, alsó paszományon. A szegélyek viszont fémszállal készültek. Megfigyelhető a gépi varrás technikai jellemzői valamint a két szélen a paszomány behajtása után duplán varrták azt le.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_07b07B kép

A bal oldal fel részén látszik a paszomány visszahajtás. Jól kivehető a “fogazat” motívum.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0808 kép

Talán egy alezredes nem méltó kivitelezést látunk. Többségében a paszományokat vízszintes varrással rögzítették a kék mezőre, de ebben az esetben a szélekre merőlegesek a fehér cérnával, kézzel készített öltések. A paszományok széleit visszahajtották.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_08a08A kép

A 06A képen látható paszománnyal teljesen megegyező motívum rendszerű, fémszállal készített paszomány. Feltételezhetően eredetileg ez is tábornoki volt.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_08b08B kép

A mintázatok jól kivehetőek.

Két karszalag esetében meglepő motívumokat találhatunk a kék kocka mezőben (09-10C kép). Egy egyenlő szárú háromszög és a másik esetben kocka alakú, főtiszti vastag paszományból készített geometriai alakot. A karszalagokat rendszeresítő két rendelet egyikében sem lelhető fel még csak utalás sem ilyen rendfokozati vagy más értelmezésű megjelölésre. A rendeletek ilyen tárgyú más rendelettel történő módosításáról sincs tudomásom (az 1945. és 1946. évi Rendőrségi Közlönyökben nem található). Lehetne akár helyi rendszeresítésű, foglalkozási megkülönböztető jelzés is de ennek ellent mond az 1970-ben megjelenő “Huszonöt év a dolgozó nép szolgálatában” című könyv (kiadó: BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség) 37. oldalán található három karszalagról készült színes, nyomdai kép (10E-10F kép). Fel is merül azonnal a kérdés: miért pont ez a karszalag kerül bele a könyvbe, miért nem az októberi szabályzatban leírt, rendfokozati jelzésűek valamelyike?

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_0909 kép

Búzavirágkék színű, kocka alakú, posztó anyagon található egy főtiszti paszományból hajtogatott háromszög. Fehér cérnával, kézzel, pontvarrással készítették.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_09a09A kép

A háromszöget kék, kocka alakú posztóanyagra varrták fel és azt még az 1945 elején rendszeresített karszalag felirata mellé illesztették, de már 276.455/1945. IV.-12. B.M. számú rendeletnek megfelelően.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_09b09B kép

A hátoldalon látható a háromszög alakú jelzés felvarrása. A kék posztóanyagon a széleken láthatóak a felvarrás nyomai, a széleket nem hajtogatták vissza.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_1010 kép

A központilag elkészített fehér téglalapra, fekete színű festékkel, sablonnal felfestett valamint a búzavirágkék színű kocka alakú, szintén sablonnal felfestett mező közepén található egy kocka alakú jelzés.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_10a10A kép

Érdekes mintázatú paszományból készített jelzés, melyet sárga cérnával gépi varrással rögzítettek.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_10b10B kép

A háttéranyagon látszik a felrögzítés nyoma.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_10c10C kép

Az alsó és felső szegély eredeti anyagvarrásos, a jobb és bal oldali szélek visszahajtásra kerültek a rögzítéshez.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_10e10E kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_10f10F kép

A 10A képpel összehasonlítva a mintázat nem teljesen egyező. A grafikai rajzon a középső sávban nagyobb téglalap alakú motívumok vannak, a két szélső sávban lévő ferde bordázatok befelé lejtenek. Az általam birtokolt darabon a varrásnyomok alapján 90 fokosan elfordítva varrták fel ezt a jelzést, nincsenek a belső sávban nagyobb téglalap motívumok hanem csak egyformák és a két szélső sávban lévő ferde bordázatok kifelé lejtenek

Érdemes külön figyelmet szentelni az 1945 elején és a végén központilag készített karszalagok feliratozásának. Az előző részekben is látható a képeken, hogy az 1945 eleji rendszeresítésnél egy téglalap alakú, fehér vászonra, sablon használatával, fekete festékkel festették fel a két nyelvű feliratokat (11 kép). Az 1945 végi karszalagok vászon rátétei megnyújtásra kerülnek a rendfokozati rész feltüntetése céljából (11A kép). A magyar és orosz nyelvű feliratokat érdemes összevetni alaki és formai szempontok szerint (11B-11E kép). A sablon használata mindkét esetben egyértelmű. A betűk vastagsága, mérete szintén egyezést mutat. Az orosz nyelvű felirat végződésének változtatásakor az új sablon elkészítése után is egyeznek a méretek. Ez teljesen alátámasztja a karszalagok alapjainak központilag történő elkészítését.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_1111 kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_11a11A kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_11b

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_11c11B kép (felső), 11C kép (alsó)

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_11d

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_11e

11D kép (felső), 11E kép (alsó)

A karszalagok két szélének összevarrását is meg kell említenünk. Központi vagy egyéni készítések? Mivel a nyári és téli ruházaton is hordták a karszalagokat és az egyéneknek is más-más volt a karvastagsága, bizonyosan állítható, hogy a karszalagok két végét nem központilag varrták össze. Alátámasztja ezt, a gépi vagy kézi varrások sokszínűsége is (12-12F kép). Egyesek béléssel is ellátták a karszalagok belsejét.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12a12 kép (felső) és 12A kép (alsó)

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12b12B kép

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12cVarga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12d12C (felső) és 12D kép (alsó)

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12eVarga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_12f12E kép (felső) és 12F kép (alsó)

A karszalagokat más formában is rögzítették a karon. Találtam egy feltételezhetően fém szúró tárgy nyomait, melyek a karszalag végeit középen rögzítette össze (13-13A kép). Előfordulnak fémből készült akasztók (14-14A kép) és patentos megoldások (15-15A kép), de vegyes kivitelezésűek is (16-16A kép)

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_13placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_13a
13 kép                                                                        13A kép

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_14placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_14a
14 kép                                                                        14A kép

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_15placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_15a
15 kép                                                                                   15A kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_16placeholderVarga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_3_16a
16 kép                                                                                               16A kép

A 16A képen láthatóak a cérnahurkok helyei a kapcsos megoldáshoz és a patentos megoldás ellendarabjainak kifejtett nyomai.

Több esetben előfordult, hogy a rendőregyének (akiknek egyenruhájuk nem volt) szolgálaton kívül is viselték a karszalagot. Ezt az 1946. február 19.-én kelt 218.046/1946. IV. 12. B.M. számú rendeletben szigorúan megtiltották. Megjelent a Rendőrségi Közlöny 2. évfolyam 6. számában, 1946. március 01.-én.

Az 1947. július 05.-én kelt 195.000/1947. IV./l.b. B.M. számú rendelet “Az Államrendőrség részére egyenruházati és felszerelési szabályzat kiadása tárgyában” megszűntette a korábbiakban rendszeresített karszalagokat, azok viseletét. Megjelent a Rendőrségi Közlöny 3. évfolyam 14. számában, 1947. július 10.-én.

Természetesen előfordulhatott olyan rendőregyén akinek még mindig nem volt egyenruhája és a karszalagok valamelyikét volt kénytelen civil ruházatán viselni, de ezek előfordulási valószínűsége igen csekély lehetett.

Tisztelettel: Varga Ottó

A tanulmány III. részében bemutatott darabok a saját tulajdonomban vannak, kivéve a 10E és 10F kép.

 

Felhasznált irodalom:

 – Ludányi Gyula : Rendőrkarszalagok viselése 1945-1946
– 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendelete – közbiztonsági szervek megkülönböztet jelzés viselési kötelezettségéről
– 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendelete “A magyar államrendőrség egyenruházati és felszerelési szabályzata”
– 218.046/1946. IV. 12. B.M. számú rendelete – a Rendőrségi karszalag szolgálaton kívül való viselésének megtiltása tárgyában
– 195.000/1947. IV./l.b. B.M. számú rendelete “Az Államrendőrség részére egyenruházati és felszerelési szabályzat kiadása tárgyában
– BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség – “Huszonöt év a dolgozó nép szolgálatában” című könyv(1970)

 

 pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: február 3, 2017 at 12:44 du.

Posted in Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció | Tagged , , , , , , , , , | Leave a comment
nov 20

2017. évi börzék időpontjai

2017-ben a következő időpontokban lesznek a találkozók:

2017. február 11.

2017. május 20.

2017 augusztus 12.

2017. november 18.

Helyszín: Budapest VIII. Mosonyi utca 5. – Rendőrmúzeum – 09.00-13.00

Last updated: február 3, 2017 at 12:45 du.

Posted in Egyéb | Leave a comment
nov 10

Újdonságok a héten

Kedves Tagok, Tisztelt Gyűjtőtársak!

placeholder
frs_Varga_Otto_I_IIcA héten került fel az oldalra Varga Ottó munkája az 1945-46-os rendőrségi karszalagokról. 
Ottó Ludányi Gyula 2014-es, Katonaújságban megjelent munkája nyomán friss kutatásokba fogott, és az említett cikket folytatva kiegészíti az akkori anyagot az azóta felelt darabokkal. A publikáció, elődjéhez méltón bővelkedik nagyfelbontású részletfotókban, az apróságokra is figyelmet fordító leírásokban, és természetesen a karszalagok viselési rendeleteit is tartalmazza ott, ahol ezek fellelhetőek. 
A téma nagy volumenére való tekintettel a szerző több részre bontotta a munkát, ezen a héten az első és a második rész került fel az oldalra. Reméljük a folytatásra sem kell sokáig várni!
Az igen figyelemreméltó anyag érdekes témát és ritka, gyűjtők körében igazi kuriózumnak számító darabokat sorakoztat fel, szívből ajánljuk minden Gyűjtőtársunknak!

frs_Varga_Otto_I_IIb

placeholder

Ne feledjétek!  November 19-én börze!!!! 
Mindenkire számítunk! 🙂

borze_2016_nov


Mindenkinek jó böngészést kívánunk!

Last updated: február 3, 2017 at 12:46 du.

Posted in frissítés, karjelvény, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE | Leave a comment
nov 09

Varga Ottó: Rendőrségi karszalagok 1945-1946 – II. rész

(az első rész ezen a linken olvasható!)

A magyarországi harcok befejeződésével az államhatalom (Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Kormány) szervei fokozatosan megszervezték valamint irányították a mindennapi életet. Nem lehetett minden megoldásra váró problémára egyszerre és azonnal megoldást találni, ezért a legfontosabb dolgok kerültek előtérbe. Így 1945 októberére jutott el a Belügyminisztérium ahhoz, hogy korszerű és új egyenruházatot, felszerelést tervezzen és készítsen a Államrendőrség részére. Természetesen nem kevés idő kellett ahhoz, hogy azt  elkészítsék és minden rendőr részére az országban kiosszák.

  A belügyminiszter 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendelete “A magyar államrendőrség egyenruházati és felszerelési szabályzata” 1945. október 29.-én kelt, azonnal hatályba lépett. A 123.000/1936. B.M. számú rendelettel kiadott egyenruházati és felszerelési szabályzat, továbbá a közbiztonsági szervek megkülönböztető jelzéséről szóló 5007/1945. eln. B.M. számú rendelet érvényüket vesztették.

Az egyenruházattal még nem rendelkezők részére új karszalagokat rendszeresítenek:

            A magyar államrendőrségnek azok a tagjai, akiknek egyenruhájuk nincs, szolgálatban karszalagot kötelesek viselni. A karszalag leírását szövegben és rajzban az 5. számú melléklet tünteti fel. A jelenleg használatban levő karszalagok átmenetileg továbbra is viselhetők.

            A II/B. állománycsoportba sorolt tisztek karszalagot sem szolgálatban, sem szolgálaton kívül nem viselhetek.

  1. számú melléklet

Karszalag
leírása szövegezésben és rajzban

A piros, fehér, zöld (nemzeti) színű karszalag 12 cm széles; erre a karszalagra arányos elhelyezéssel reá varrandó egy 6 cm széles és 22 cm hosszú fehér mező, melyen 3.5 cm nagyságú fekete betűkkel „RENDŐRSÉG” felírás alkalmazandó. A fehér mezőre a felírás előtt reávarrandó az állománycsoportnak megfelelő színű, 5X5 cm nagyságú négyszögletű alátéthajtóka posztó; az alátéthajtóka posztóra kerül a 3.5X3.5 cm nagyságú búzavirágkék színű hajtókaposztó. A búzavirágkék színű hajtókaposztóra kell reávarrni a rangjelzést.

A karszalagon alkalmazandó rangjelzések a következők:

            törzstiszteknél 8 mm széles, vízszintesen elhelyezendő arany paszomány, felette 3—3 mm távolságban párhuzamosan három, két, illetőleg egy darab 3 mm széles arany sáv századosnál, főhadnagynál és hadnagynál ugyanúgy elhelyezett egymástól 3—3 mm. távolságban három, két, illetőleg egy darab 3 mm széles arany sáv;
            alhadnagynál a búzavirágkék színű hajtóka posztóra, annak közepén függőlegesen alkalmazandó egy 3 mm széles aranysáv;
            tiszthelyetteseknél 8 mm széles ezüstpaszomány, felette 3—3 mm távolságban három, két illetőleg egy darab 3 mm széles ezüstsáv;
            rendőröknél három, ideiglenes minőségű rendőröknél pedig két, egymástól 3—3 mm távolságban elhelyezett fekete selyemsáv alkalmazandó. 

A karszalagot eredeti nagyságában a 45. számú ábra tünteti fel

 Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0101. kép (a szabályzat 45. számú ábrája)

 

A szabályzatban szereplő karszalag grafikai rajza a valóságban – kutatásaim és információim alapján – nem ebben a formában valósult meg. A belügyminiszter 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendeletében leírtak (Tanulmány I. rész) egy szegmense szerint valósult meg a kivitelezés. A központi gyártás viszont alapvetően látszódik, nincsenek a karszalag alapanyagában eltérések és a felhelyezett (felvarrt) kiegészítők is egységességet mutatnak, de természetesen akadnak egyedi megoldások.

Rendfokozatok karszalagon: ezredes, alezredes, őrnagy, százados, főhadnagy, hadnagy, alhadnagy, főtörzsőrmester, törzsőrmester, őrmester, rendőr, ideiglenes minősítésű rendőr, próbarendőr. A kutatásaim során fizikai valóságában ezredesi rendfokozatú karszalaggal nem találkoztam.

            A Magyar Királyi Minisztérium 1944. szeptember 22-én kelt 3.430/1944. M. E. számú rendelete felállítja a Nemzetőrséget. A rendeletet vitéz Lakatos Géza Magyar Királyi miniszterelnök jegyezte. (Kihirdetés napja: 1944. évi szeptember hó 26. Budapesti Közlöny)
Feladatuk több rétű volt, rendészeti szempontból az 1.§. 2. bekezdésében foglalt a lényeg: A nemzetőrség feladata a közbiztonsági szervek (a m. kir. csendőrség és a m. kir. rendőrség) támogatása az ország közrendjének és közbiztonságának fenntartásában. Egyenruházatot részükre nem rendszeresítenek, viszont karszalagot igen. A Nemzetőrség karszalagja igen nagy mennyiségben állt rendelkezésre a már felszabadított területeken (02-02B kép).

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_02Szövet, vászon alapanyag, melyre a piros-zöld színt és a feliratot festési eljárással vitték fel, nem különböző színű anyagokból varrták össze.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_02a02A kép

Sablon használatával festették fel a feliratot is, a kép alsó részén látható a szegély levarrás fehér cérnával

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_02b
02B kép

A hátoldalon látható, hogy a festés csak egy oldalú a piros és zöld szín esetében. Az anyagot szegélyvarrással zárták le.

      Arra a következtetésre jutottam, hogy a nemzetőr karszalagokat fellelték (nemzetőr felirattal felfestett vagy felirat nélküli darabok) és még a 5.007 B.M. Eln. számú rendelet szerint készítettek központilag a szabályozó szerinti karszalagokat (tanulmányom I. részében 04-04D képek). A nemzetőr felirat eltakarásához külön vászon darabot varrtak fel, melyre sablonnal felfestették a “ RENDŐRSÉG” és “ПОЛИЦИЯ” vagy “ПОЛИЦAИ” szavakat (03-03A kép). Feltűnhet, hogy az 1945 év eleji orosz betűs feliratok “ИЯ” és “AИ” végződésűek lettek, fonetikusan “POLICIJÁ” és “POLICÁI”. Utóbbiból egy kis németességgel “POLIZEI vagy POLICÁJ” kihallható. A központilag elkészített karszalag 04-04D képeken látható.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0303. kép

Szövet, zsávoly anyagra sablonnal, fekete festékkel felfestett feliratok. Külső szegélyezés géppel, fehér cérnával.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_03a03A kép

Visszahajtott szegélyezés, melyet pontosan a szélén géppel varrtak össze a karszalaggal (nem volt külön szegélylevarrás).

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0404. kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_04a
04A kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_04b placeholder  Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_04c
04B kép                                                                                            04C kép

A feliratozott anyag szegélyezése és a karszalagra történő rávarrás egyszeri géppel történő felvarrása, fehér cérnával. Belső és külső oldal bemutatása.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_04d04D kép

Kapcsos és patentos rögzítése forma egyaránt megtalálható ennek a karszalagnak az esetében. A kapcsokat és patentokat azok ellenoldalával együtt fehér cérnával, kézzel varrták fel.

A 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendelet leírásával ellentétben kétnyelvű feliratozással látják el a karszalagokat. Lényegi elemmé válik a búzavirágkék színű kocka valamint az, hogy a feliratok és a kocka (melyben a rendfokozat megjelölés történik) egy anyagra (nem összeillesztett) készülnek. Az alap sablon tehát egy téglalap alakú fehér vászon, zsávoly anyag, melyre felfestik fekete színnel (sablont használva) a feliratokat valamint (sablont használva) a kék színű, kocka alakú mezőt (05-05A kép). Fontos lényegi elem, hogy ezek után a felirat minden esetben azonos az orosz szó használatánál: “ПОЛИЦИЯ“.

Bár konkrét iratot nem leltem fel, feltételezésem szerint a karszalagokat csak alapkivitelben készítették el. A paszományok feltűnően változó hossza, kézzel történő felvarrásuk, a fehér és sárga színű cérna alkalmazása is megerősíti azt a tényt, hogy a rendfokozatokat a használójuk varrta fel.

Az sem tisztázott, hogy a karszalagok két végét kinek volt feladata összevarrni, patenttal vagy fémhurkos rögzítővel ellátni. Annyi bizonyos, hogy az összevarrások jelentős többsége kézi eljárással történt, a patentok és kapcsok rögzítése szintén kézi munka.

A búzavirágkék mező és a feliratozás fekete színnel festési eljárással, sablon használatával történt. A rendfokozat háttereként szolgáló búzavirágkék sablon festésénél (mivel külön vitték fel az anyagra) észrevehető egy 5 mm és 15 mm tűréshatárral eltolódás. Ez azt jelenti, hogy az orosz nyelvű felirat alsó vonalát véve alapul a kék mező függőlegesen felfelé vagy lefelé eltolódott. Ez szintén kézi kivitelezésre utal.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0505. kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_05a05A kép

            A szabályozóval ellentétben (illetve az pontosan nem rögzíti) a sima kék mező a próbarendőrt, rendfokozat nélküli rendőrt jelölte. Ebben az esetben semmilyen jelzés nem került felvarrásra (06-06A kép).

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0606. kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_06a06A kép

A karszalag két vége ebben az esetben össze lett kézzel varrva, fehér cérnával.

Tiszthelyettesi karszalag esetében már egyértelműsít a szabályozó, három / kettő / egy ezüst sáv jelölte a rendfokozatot (07-07B kép)

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_0707. kép

Kettő ezüst sáv: törzsőrmester.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_07a07A kép

Az ezüst paszományokat fehér cérnával, kézi varrással rögzítették a szövetanyagon. Óvatosan járt el a készítője, ugyanis a fedőrészre van felvarrva, a hátoldalon nincs öltés nyoma.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_07b07B kép

Ennek a karszalagnak az érdekessége, az alsó és felső részen felvarrt belső szegély. Véleményem szerint az eredeti szegélyezés esetleges kifeslésének megelőzése érdekében került ily módon kivitelezésre, szintén egyéni kezdeményezésre. A karszalag két vége összevarrt.

 

A következő képeken hadnagyi rendfokozatok láthatóak. A 08 képen a paszomány pontosan a búzavirágkék mező jobb és baloldali széléig ér. A 08A képen a paszomány túlnyúl a kocka szélein, a 08B képen viszont 4-4 miniméter távolságban a kocka széleitől beljebb került felvarrásra. A kézi varrás és sárga cérna használata a 08C képen látható

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_08  placeholder  Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_08a
08. kép                                                                                               08A kép

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_08b placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_08c
08B kép                                                                                               08C kép

A bemutatásra kerülő százados rendfokozatú karszalagoknál számos eltérés mutatkozik. A 09-09B képeken látható századosnál egy igényes kivitelezéssel találkozhatunk. A búzavirágkék kocka mező felső és alsó részéhez került a paszomány és arányosan középre került a középső. A paszományok vége pontosan a jobb és bal oldali szegélyhez igazodik, a felvarró cérna színe pontosan igazodik a paszomány anyagához, szinte nem észrevehető. A paszomány felvarrása nem kézzel, hanem kivételesen varrógéppel történt.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_09  placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_09a
                  09. kép                                                                     09A kép                            

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_09b09B kép

Ebben az esetben a századosi paszományok középsője geometriailag középre került. Így 3-3 mm távolságban, kissé ferdén varrták oda a felső és alsó paszományt, melyeket fehér cérnával, kézi varrással rögzítettek (10-10B kép).

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_10 placeholder  Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_10a
 10. kép                                                                                 10A kép           

 

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_10b10B kép

            A főtiszti (őrnagy, alezredes) rendfokozatú karszalagok esetében is mutatkoznak igen markáns eltérések, sőt meghökkentő dolgok. A vastag paszomány rész (mely a főtiszti rendfokozatok jellemzője) anyagában,mintázatában és szélességében is eltéréseket mutat (11-12D kép).

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_11 placeholder  Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_11a
11. kép                                                                                           11A kép

Jól kivehető a 11 képen a gépi felvarrás, sárga cérnával, a búzavirágkék kocka alsó szegélyéhez igazítva. A paszományok nem töltik ki a szegély teret. A 11A képen viszont geometriailag középre helyezett paszományok kézi varrással kerültek rögzítésre, szintén nem töltik ki a teret. Feltűnő a két főtiszti jellegzetes paszomány szélességének és mintázatának eltérése.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_11b11B kép

Igényes, gépi varrás. Érdekesség a fehér és kék színű cérna felhasználása. A vékony paszomány felső részén a és a vastag paszomány alsó szélén látható a csomózás, elvarrás.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_12 placeholder  Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_12a
12. kép                                                                              12A kép      

Egy kissé furcsán ható dupla varrású rögzítés. Sárga cérnával, géppel készítették. A paszományok elhelyezése geometriailag pontosnak mondható, a távolságok egyenlőek.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_12b  placeholder Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_12c
12B kép                                                                                     12C kép

Talán a “legigénytelenebb” felvarrású alezredes rendfokozat. A kézi felvarrás során (sárga cérnával) a készítője nem vízszintes, hanem függőleges varrástechnikát alkalmazott. A paszományok felvarrása viszont geometriailag megfelelőnek mondható. A főtiszti vastag paszomány szintén vastagabb a megszokottnál.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_12d
12D kép

Nagyon egyedinek találom a vízszintes, függőleges és kereszt varrástechnika alkalmazását ebben az esetben. Ilyen egyedi, vegyes alkalmazással nem találkoztam kutatásaim során.

 

Kuriózumok, érdekességek is akadnak. Ilyenek a 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendeletnek és a 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendeletnek is megfelelő, vegyes és egyéni kialakítású karszalagok. Ezek az egyediek. Formabontóak, vegyesek, ötvözőek, egyszerűen szólva a kivételek (13-14E kép).

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_1313. kép

A karszalag anyaga vászon, három darabból van összevarrva. Amikor az októberi szabályozás megjelent, vagy az illető tudomására jutott de ellátmányt ehhez nem kapott, alakíthatta ki ezt a formátumot.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_13a13A kép

A téglalapban szereplő feliratozás fekete színnel és sablonnal lett ráfestve a szintén vászon anyagra., melyet kézzel varrtak fel. A betűk vastagsága és szélessége eltér a többitől, ezek vastagabbak és szélesebbek a többihez (szinte egységes) képest.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_13b13B kép

A szabályozótól eltérően a rendelkezésére álló sötétkék színt alkalmazta viselője (az előírás búzavirágkék). A sötétkék színű posztó anyagú téglalap mindenben eltér a szabályzatban előírttól. ” Szegény ember vízzel főz”

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_13c13C kép

A karszalag anyagai tökéletes gépi varrással lettek összeillesztve, fehér cérna alkalmazásával. A két szél is dupla varrással lett összevarrva.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_13d13D kép

A karszalag belseje fehér vászonanyaggal lett bevonva, összevarrva a külső résszel. A bal szélen látható a kézi varrás, mely a rendfokozati rész rögzítésének nyoma. Először a kék mezőre felvarrta a paszományt, majd azt varrta fel a karszalagra

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_1414. kép

Ezen a századosi rendfokozatú karszalagon minden megtalálható. A kétnyelvű felirat, melyet fekete festékkel, sablon használatával vittek fel. A “17”-es szám, mely a rendőr számát kellett, hogy jelölje. Mint az előző esetben, az októberi szabályozó alapján felkerült a rendfokozat. Viszont a jobb oldalra, ami ellentétes a többivel.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_14a14A kép

Vékony paszomány alkalmazása a geometriailag nem teljesen megfelelő kocka alakú középkék színű szövet anyagon. A paszományokat kézzel varrta fel készítője, először a kék alap került felvarrásra a karszalagra. Látható, hogy a paszományok hossza is eltérő.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_14b14B kép

Mivel a belső rész külön vászon anyaggal van bevonva, látható a paszományok barna vagy sárga cérnával utólag került felvarrásra.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_14c14C kép

A karszalag két végének rögzítése öt patent alkalmazásával volt rögzíthető a karon.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_14d14D kép

A karszalag belső része fehér színű, vászon anyaggal lett bevonva.

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_II_14e14E kép

 

Láthatóak a patentok fehér cérnával, kézi hímzéssel történő felvarrása valamint a piros fehér anyag is volt már korábban.

A tanulmány III. részében a felhasznált anyagok különbözőségét és egyéb érdekességeket fogok bemutatni, valamint a karszalagok kivonásának körülményeit.

 

Tisztelettel: Varga Ottó

A tanulmány II. részében bemutatott darabok a saját tulajdonomban vannak

Felhasznált irodalom:
– Ludányi Gyula : Rendőrkarszalagok viselése 1945-1946
– 13/1945. ME. számú rendelete – a közbiztonság fokozottabb biztosításáról
– 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendelete – közbiztonsági szervek megkülönböztet jelzés viselési kötelezettségéről
– 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendelete “A magyar államrendőrség egyenruházati és felszerelési szabályzata”

 

 pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: február 3, 2017 at 12:47 du.

Posted in Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció | Tagged , , , , , , | Leave a comment
nov 07

BÖRZE!!!!

borze_2016_nov

Kedves Tagok, tisztelt Gyűjtőtársak!

Ne felejtsétek az MRE következő találkozóját,

2016. november 19.

Helyszín: Budapest VIII. Mosonyi utca 5. – Rendőrmúzeum – 09.00-13.00

google

Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk!

logo1JO

Last updated: február 3, 2017 at 12:48 du.

Posted in Egyéb | Leave a comment
nov 06

Varga Ottó: Rendőrségi karszalagok 1945-1946 – I. rész

Tanulmányom célja, hogy a Ludányi Gyula által írt, az egyik folyóiratban megjelent munkáját “Rendőrkarszalagok viselése 1945-1946” címmel (Katonaújság, V.évf.1. szám 2014. február – szerk), az újabb kutatások által beszerzett információk, anyagok alapján kiegészítsem, pontosítsam, részletes fotókkal bemutassam.

 1. rész

Az  Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21.-én ült össze Debrecenben. Az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke vitéz Dálnoki Miklós Béla, Belügyminisztere dr. Erdei Ferenc lett.

Az új kormány 13/1945. ME. számú rendelete – a közbiztonság fokozottabb biztosításáról szólt, mely 1945. január 04.-én kelt. Erős, központi hatalmi irányítás hiányában a fokozatosan felszabaduló területeken meg kellett szervezni a közbiztonság biztosítására szolgáló polgárőrségeket, közbiztonsági csoportokat, lehetőség szerint rendőri egységeket. Nem egy esetben találkozhatunk levéltári anyagokban Segédrendőri elnevezéssel is.
A Rendőrség újjászervezésére, egységesítésére, a már helyi szinteken megszervezett rendőri feladatokat ellátó szervezetek munkájának koordinálására tett erőfeszítések mellett, egyenruha hiányában szükség volt egy egységes megkülönböztető jelzés használatára, a karszalagra.

 

A belügyminiszter 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendelete
közbiztonsági szervek megkülönböztető jelzés viselési kötelezettségéről.

Mint az ország területén működő összes közbiztonsági szervek legfelsőbb felügyelője és ellenőrző hatósága az alábbiakat elrendelem:

1. §. A törvényhatósága területén lévő összes városi, vagy községi közbiztonsági szervek vezetői és tagjai, az eddigi gyakorlattól eltérően, egységes megkülönböztető jelzést kötelesek viselni.
2.§. A megkülönböztető jelzés legalább 12 cm széles, piros-fehér-zöld (magyar nemzeti szín) színű karszalag, amelynek közepére — az alsó és felső szélein legalább 3 cm szélességű sáv üresen hagyásával — 12 cm hosszúságban és 6 cm magasságban feltűnő vastag betűkkel a következő felírás alkalmazandó egymás alatt magyar és orosz nyelven: 

RENDŐRSÉG
ПОЛИЦИЯ 

A karszalagon a rendőrség szó d-ő-r betűi felett az üresen hagyott mezőben a rendőregyén ugyancsak vastag sorszámát kell nyomatni.
3.§. A karszalagot egyenruhában lévő személyek is viselni tartoznak.
4.§. Megkülönböztető jelzés (karszalag) a bal felső kar közepén oly módon hordandó, hogy a felírás mindenkor olvasható legyen.
5.§, A karszalag az 1. §-ban felsorolt személyek által mindenkor, tehát szolgálaton kívül is viselendő. 

Debrecen, 1945. évi január hó 17-én.  

Dr. Erdei Ferenc s. k.
belügyminiszter

Nem mellékeltek grafikai rajzot, és a fizikai méretekre vonatkozó leírás is a minimális méretet jelölte meg. A rendelet nem rendelkezik központi készítésről vagy kiosztásról. A karszalagokat a leírás szerint maguk készítették el a rendőri feladatokat ellátók. Sok esetben különbözött a rendeleti leírástól a használt karszalag. Nem volt rajta két nyelvű felirat, vagy a rendőregyén sorszáma, de a körzet száma sem. A “Rendőrség” szó kezdőbetűje nagy volt a többi kicsi, vagy a teljes szó nagy betűvel volt írva. Az orosz nyelvű feliratozás viszont mindegyik fellelt karszalagon nagy betűvel: ПОЛИЦИЯ. A feliratozások a sablonnal történő festés mellett lehettek kézzel festettek vagy rajzoltak, szinte minden esetben fekete színnel. Az alapanyagok felhasználása is jelentősen eltért. Találkozhatunk selyem, finom szövet, vászon vagy zsávoly anyaggal.

A rendelkezésnek talán majdnem mindenben megfelelő karszalagok és részleteik (01- 06C kép):

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0101. kép
Külön festésnek hat az orosz nyelvű felirat.
A piros rész selymes, a fehér és a zöld rész vászon anyagú.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_01a
01.a kép
Külön festésnek hat az orosz nyelvű felirat.
A piros rész selymes, a fehér és a zöld rész vászon anyagú.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_01b01.b kép
A karszalag “hátsó” része, látszik az illesztés belülről varrott, tehát ez felhúzható volt a karra.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_01c
01.c kép
Feltételezésem szerint a belső részen szereplő “Klein” név a használó vezetékneve, a sorszám “45” pedig a sorszáma lehetett. A belső anyag szintén vászon, zöldes – kék színű.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_02
02. kép
A karszalag kifejezetten nemzeti szín összeállítású anyagra készült.
Felső és alsó szegélyezése nincs, a színek között sincs varrás vagy más anyag nyoma.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_02a
02.a kép
Anyaga selyem. A “87” szám utólagos ráfestésnek tűnik, mivel a többi felirat kopottabb, ez intenzívebb fekete színű.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_02b
02.b kép
A két végén látszik a szegélyezés, varrás. Felhúzható változatúra készítették.
A “Rendőrség” felirat festékanyaga átütött a hátoldalra, az látható középen.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_03
03. kép
Mindkét végen látszik ragasztó nyoma. Feltételezhető, hogy ragasztóval rögzítették a szalag két végét, varrásnyomokat nem találtam.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_03a
03.a kép
Alapanyaga vászon. Ez nem sablonnal, hanem kézzel készített felirat, fekete festékanyaggal. Készítője ügyelt a betű-, sortávolságra is, hogy egységes legyen.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_03b03.b kép
Fehér színű, vászon alapanyag a hátoldal. Szintén jól láthatóak a ragasztó nyomai a széleken.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0404. kép
Szövet vagy zsávoly anyagú, fehér cérnával, varrógéppel szegélyezett.
Ugyanaz az anyaga és színe mint a “Nemzetőrség” karszalagnak, mely később rendfokozati jelzéseket is tartalmazó karszalagok alapanyaga lesz.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_04a04.a kép
Sablon alapján, fekete színnel festett feliratozás az utasítás szerint.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_04b04.b kép
Hátoldalon látható a dupla összevarrás szintén varrógéppel.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_04c04.c kép
Használata miatt nem csak kívülről, hanem belülről is igencsak megkopott.
Megfigyelhető a felső és alsó részen a precíz szegélyezés.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_04d04.d kép
Igényesen, precízen készítették el az összevarrásokat.
Középen látható a már említett két összevarrás.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0505. kép
A zöld szín már eléggé kifakult.
A feliratozás ebben az esetben is sablonnal, fekete szín felfestésével történt. A betűk karakterei mások a többihez képest. Érdekes a kék szegélyezés.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_05a05.a kép
Ezt a karszalagot szintén összevarrták a két végén. A trikolór rész selyem alapanyagú.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0606. kép

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_06a06.a kép
A feliratozás nem a szabályozó szerint történt, kötőjellel elválasztva.
Szintén sablonnal, fekete színnel festették és valamilyen pecséttel látták el. Selyem alapanyagú.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_06b06.b kép
A pecsét sajnos a kopottsága miatt nem olvasható, nem megállapítható, hogy milyen szerv használhatta.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_06c06.c kép
A karszalag két vége eredetileg összevarrott volt, a 06.b képe zöld mezőjének alsó szélén is jól látszik a cérnalyukak helye, mely szerint volt belső bélése eredetileg.

placeholder

Előfordult az 1945 előtt használt rendőri karszalagok használata átalakítással vagy éppen teljesen más alaki, tartalmi rendszerrel (07 – 9C kép):

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0707. kép
Vászon anyag, melyet felül és alul kézi varrással szegélyeztek.
A karszalag alsó részén hosszában látható piros csak biztosan nem bír jelentőséggel, feltételezhetően az alapanyagban volt benne.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_07a07.a kép
Kézzel készített, rajzolt és a vastagítás, jól láthatóság miatt vonalkázott feliratozás.
Az utasításnak ezen tekintetben megfelelt, vélelmezhető az egyszerűség a “szükség törvényt bont” elvével.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_07b07.b kép
A szegély levarrása szintén kézi készítésre, egyediségre utal. Jól látható a zsávoly vagy zsákszerű alapanyag.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_07c07.c kép
A karszalag két vége kézi varrással összevarrott, ez is felhúzhatóként volt használatos.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0808. kép
Eredetileg egy 1945 előtt is használatban lévő karszalagot használtak fel új funkcióra.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08a08.a kép
A körfelirat: “M. KIR. RENDŐRSÉG BUDAPESTI FŐKAPITÁNYSÁGA”. Középen a koronás címerpajzs babérkoszorúval.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08b08.b kép
A feliratok (hímzés kivételével) fekete színű festékkel kerültek fel a karszalagra, sablon alapján készültek.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08c08.c kép
A lehetőségekhez képest igényes varrással, vastagított technikával (jól láthatóság érdekében) készült orosz nyelvű felirat.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08d08.d kép

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08e08.e kép
A kézi hímzés a hátoldalon

placeholderVarga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08f Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_08g
08.f képplaceholder_hv08.g kép
Látható miként rögzítették a karon ezt a karszalagot.
Bújtatós, hajlított fém van bevarrva melyet a másik oldalon kialakított cérnahurokba bújtatva rögzítettek. Praktikus és okos megoldás több cérnahurok készítése, mivel a karvastagság mellett a ruharéteg (téli időszakban) vastagsága befolyásoló tényező.
Így nem lötyög vagy csúszik le használója karjáról.

placeholder

 Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_0909. kép
Feltételezhetően írásos dokumentum hiányában, hallomás alapján elkészített karszalag.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_09a09.a kép
Fehér színű, selyem anyagból készült ПОЛИЦИЯ felirat rövidítése az első és az utolsó karakterből. Kézzel varrták fel.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_09b09.b kép
A leszegélyezés után készült el a sorszám vastagított technikával történő felhímzése. Látszik a “87”-es szám alsó vége a piros szegélyvarrás felett van.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_09c09.c kép
A karszalagot a két végén összevarrták, kissé gyors kevésbé pontos módszerrel.
Itt is látható a leszegélyezéshez használt piros cérna.

 

A felszabadított területeken polgárőrségek, vörös őrségek, néhol nemzetőrségek és rendvédelmi feladatokkal megbízott személyek is szolgálatot teljesítettek, akik nem voltak korábban rendőri állományban és akkor még nem is lettek azok.
Kordokumentumok alapján a Segédrendőr intézménye is megvalósult, külön karszalagot viseltek (10-11B kép). Erről jogszabályi anyagot fellelni nem sikerült.
Külön említést érdemel a Szociáldemokrata Párt Rendező Gárdája, akik szintén rendvédelmi feladatokat láttak el, de elsősorban a háborús bűnösök, nyilasok vezetők és tagok után kutattak. Egyenruhájuk nem volt, megkülönböztető szalagot viseltek (12-12C kép).
Az egykori Vörös Őrség tagjai (1919) is aktivizálták magukat. Főleg rendvédelmi feladatok ellátásában vettek rész, de több esetben előfordult, hogy a rendőrség állományába is jelentkeztek. Az 1919-ben használt karszalagok is előkerültek. A feliratok is változatosak voltak: “Vörös-Őr”, “Vörösőr”, “V. Őr”, “Vörös Őrség” (13 kép).
Előkerültek olyan vörös színű, feliratozás nélküli karszalagok, melyeket szintén a közbiztonsági feladatokat ellátók vagy azok segítői viseltek (14-14B kép).

 Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_1010. kép
Nemzeti színű szalag, kétnyelvű felirat megfelel a rendeletben foglaltaknak, a Segédrendőri megnevezés rövidítésével. A felirat festett technikával készült. A fehér külső szegély egy háttéranyag, amelyre a feliratos szalagot varrták rá.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_10a10.a kép
Jól látható a két anyag elkülönülése, a szövetanyagok, valamint a festés.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_10b10.b kép
A háttéranyag hosszabb, a karszalag felhúzható változatú volt.
A szalag két végét kettő gumírozott anyaggal varrták össze.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_1111. kép
A felirat fekete színű festékkel, sablon használatával került fel a karszalagra.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_11a11.a kép

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_11b11. b kép
A hátoldalon látható a festék átitatódás nyomai. A két végét varrással rögzítették össze.

placeholder
Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_1212. kép
A Rendező Gárda karszalag vörös / piros szövet alapanyagra készült, a széleit gépi varrással szegélyezték. Mindkét oldalán van írás, de csak a belső oldal festett. Mivel a szegélyezés itt látszik, ez lehetett az eredeti belső oldal.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_12a12.a kép
Fekete színű festékkel kézzel rajzolt “vörös csillag” és “RG” monogram.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_12b12.b kép
A kialakítása szerint ez lenne a karszalag külső oldala. A fekete festék átitatódott.

placeholder

 Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_12c12.c kép
Kézzel rajzolt “vörös csillag” és “RG” monogram. Kifestése viszont nem történt meg.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_1313. kép
Vörös színű, vászon alapanyagra fekete festékkel, sablon használatával “Vörös-Őr” felirat. A szegélyek levarrása piros cérnával és varrógéppel készítették.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_1414. kép
Vörös színű, vászon alapanyagú karszalag, géppel történt szegélyvarrású. A “2”-es szám jelentésére sajnos nem sikerült magyarázatot találni.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_14a14.a kép
Belső oldala

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_14b14.b kép
A karszalag két végét szintén géppel varrták össze

placeholder

A Magyar Határrendőrséget a Belügyminiszter 145.389/1945.IV.-12.B.M. számú rendeletével augusztus 17.-én állítják fel. A dr. Szebenyi Endre által jegyzett rendelet a Határrendőrségi kirendeltségeket a Vidéki Főkapitányság alá rendeli, függetlenek minden más Államrendőrségi hatóságtól. Meghatározza a működési területet, az azokon végrehajtandó ellenőrzési feladatokat és hatósági jogköröket. Kezdetben, egyenruha hiányában karszalagot viseltek (15-15B kép)

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_15_15. kép
Fehér színű, zsávoly szövetanyagra kézi hímzéssel varrták fel a piros – fehér – zöld zászlót (a fehér rész nem lett kihímezve), piros színű cérnával, vastagított karakterizálással a magyar és orosz nyelvű feliratot.

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_15a15.a kép

placeholder

Varga_Otto_Rendorsegi_karszalagok_1945_46_I_15b15.b kép
Kézi öltésekkel varrták össze a karszalag két végét.
Látható a felső részen az anyag eredeti szegélyezettsége, az alsó részen a visszahajtással kialakított szegélyezés.

placeholder

 

A tanulmány II. részében az 1945. október 29.-én kiadott “A magyar államrendőrség egyenruházati és felszerelési szabályzata” 5. számú mellékletében megjelölt karszalagot fogom bemutatni, amely abban a formában talán nem is létezett.

 Tisztelettel: Varga Ottó

A tanulmány I. részében bemutatott darabok a saját tulajdonomban vannak, kivéve a “Vörös-Őr” feliratú karszalag, melynek forrása: http://www.mozaweb.com/Lecke-TOR-Tortenelem_8-A_Tanacskoztarsasag-102038

Felhasznált irodalom:
– Ludányi Gyula : Rendőrkarszalagok viselése 1945-1946
– 13/1945. ME. számú rendelete – a közbiztonság fokozottabb biztosításáról
– 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendelete – közbiztonsági szervek megkülönböztető jelzés viselési kötelezettségéről

 

 

a pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: február 3, 2017 at 12:49 du.

Posted in Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció | Tagged , , , , , | Leave a comment
okt 28

Frissítések

Kedves Tagok, Tisztelt Gyűjtőtársak!

placeholder

frs_Apica_2016_graz


A napokban került fel Furman Attila beszámolója osztrák testvéregyesületünk múlt hétvégi börzéjéről, APICA börze 2016 Graz címmel. komondor_terrorelharito_szolgalat_frsAz egyébként is kellemes hangulatú börze igazi meglepetést tartogatott, Attilának sikerült megszerezni egy igencsak ritkának számító kincset: a Komondor Terrorelhárító Szolgálat zászlóját.
A zászló fotója természetesen a Magyar rendőri emléktárgyak galériába is felkerült.

placeholder
frs_rs1028Mit szabad írni a szabad sajtónak? A tudás információ: a nyomozás, a bűnüldözés, a tettesek kézre kerítésének érdekei sokszor szükségszerűen felülírják átmenetileg a közvélemény szabad tájékoztatásának jogát. Hogy alakult ez ki? Hogyan kommunikál a Rendőrség?
Eheti másik publikációnk, A magyar rendőri sajtó Ludányi Gyula tollából született. A fotókban bővelkedő anyag nemcsak a gyűjtők igényeit elégíti ki, (hiszen a rendőrségi sajtó jelvények összes eddig fellelt változatát megismerhetjük a már megszokott módon: a fontos apró részletek kiemelésével) hanem a cikk olvasása közben a téma iránt érdeklődők a történelmi háttérbe, illetve a mai szakmai gyakorlatba is bepillantást nyerhetnek.

 

Attila jóvoltából a modellek kedvelőiről sem feledkeztünk meg, 9 új fotó érkezett a cseh, orosz, szlovák, francia és az egyesült arab emírségekbeli parkolókba, a Külföldi rendőrautó modellek közé. A csodaszép újdonságok között egy izgalmas retro-típusú darab, egy szovjet UAZ 39625 is helyet követelt magának.

auto_frs_20161027


Mindenkinek jó böngészést kívánunk!

Last updated: február 3, 2017 at 12:50 du.

Posted in frissítés, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE | Tagged , , , , , | Leave a comment
okt 28

Ludányi Gyula: A magyar rendőri sajtó

A magyar rendőrség napjainkban a Megyei Rendőr-főkapitányságokon dolgozó sajtóreferens kollégák munkájával kommunikál a külvilág felé. Ezekben az esetekben az előre meghatározott referáltatott sajtóanyagot küldik meg, vagy nyilatkozzák a média irányába. Azért van szükség a kifelé irányuló adatközlés megszűrésére, mert esetenként a nyomozás érdekeit sértheti, ha fontos információ kikerül. Ebből adódóan, ha figyelitek ezeket a híradásokat eléggé tényszerű és leszűkített információ megy a külvilág felé.
A nagyobb port felkavart ügyek befejezése -természetesen már bővített formában- megjelenik az Országos Rendőr-főkapitányság képes hetilapjában, a ZSARU rendőrségi magazinban. Ha szemügyre veszitek az újságot, minden borítón megtalálható az alapítás éve, mely 1869. Tulajdonképpen innen datálódik a rendőrség civil szféra felé történő kommunikációja.
A korabeli újságok eleinte csak feldolgozott eseményeket és felhívásokat tartalmaztak.
A későbbiek folyamán kialakult egy bizonyos szakmai szemlélet, és nyomozási tanácsok, bűnelkövetők nyilvántartásba vételének egységesítése, helyszínelés és sok más rendőri praktika jelent meg az olvasmányok között. Érdemes forgatni a régi elsárgult lapokat, mert néha bizony még most is jónak tűnő, alkalmazható szakmailag precíz megoldásokat olvashatunk. A korabeli Magyar Rendőr újság foglakozott az új technikai felszerelések bevezetésével, például az első mozgófilm rögzítésére alkalmas felvevő gépekkel, azok rendőri alkalmazásával, vagy helyszínen történő nyomkutatási eljárások bevezetésével. A bűnelkövetők nyilvántartásba vétele már az 1900-as évek elején megkezdődött hazánkban a három irányú fényképezéssel, illetve az ujjlenyomatok levételével, melyet a lapokban olvashatunk.
A régi időkben a rendőrújságok szakmai írásait, maguk a rendőrök állították össze, míg a külső napilapokban megjelenő napi híreket, a rendőrség által megbízott polgári újságírók vetettek papírra. A kiemelt ügyeknél az újságírók tömegét elkerülvén, egy frappáns megoldással rendőri sajtósokat neveztek ki és bízták meg azzal, hogy a civil újságokban közzé tegyék a rendőrséggel kapcsolatos híreket. A rendőri sajtósok nagyobb jogosítvánnyal rendelkeztek, így nekik külön rendőri sajtóigazolványt és hozzá tartozó sorszámozott nyilvántartott jelvényt adtak ki.

Az első megjelenő jelvényhez még nem tartozott külön okmány, egyszerűen az előlap szövegébe beleírták az „IGAZOLVÁNY” szót.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_01

A kör alakú jelvény zománcozott eljárással készült, a címer külön elemként szerepel, hátlapon a gyártójelzésen kívül beütős azonosítási sorszám „4” látható.
A korban soron következő jelvények már ovális formában készültek, szintén zománcozott előlappal. A középső címer motívum, már egyben készült a teljes jelvénnyel. A hátlapon úgynevezett „gomblyuk” feltűző, amelynek külső felülete szintén zománcozott, feltehetően gyártói jelzéssel ellátva. A sorszám baloldalon vésett felirattal „23”.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_02b

A második világháborút követően az újonnan felállított rendőrség, követve a régi hagyományokat, ismét bevezeti a sajtójelvényt. A kör alakú lemezjelvény kékre festett felületére sárgás, szintén festett „RENDŐRI SAJTÓ” felirat került. A babérágakkal díszített címer külön rátét, melyet a hátlapra szerelt „gomblyuk” feltűzővel rögzítettek. A pajzs alakú kékre zománcozott gombban a „R S” rendőri sajtó rövidítése olvadható, a rögzítőn beütött 33-as azonosítási szám szerepel.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_03

 

A kronológiát követve feltételezhetően az utolsó hivatalosan megjelent rendőri sajtó jelvény szintén kör alakú, kék zománcfestéssel ellátva. A 48-as állami címer a jelvény anyagában, amely a heraldikai szabályoknak megfelelően szintén festést kapott. A hátlapon „gomblyuk” feltűző, a pajzs alakú zománcfestésben az „R S” rövidítés látható, alul vésett 11-es azonosítási szám.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_04b

A sorozatban szeretném bemutatni a TÖRVÉNYSZÉKI SAJTÓ jelvényét, mely szorosan kapcsolódik a bemutatott jelvényekhez. A címerből következtetve ez a darab is 1945 utáni megjelenés. A szintén kör alakú jelvény bordó zománcozást kapott, a középen elhelyezett címer hasonló megoldással rögzített, mint az előző darabnál. A „gomblyuk” feltűző kör alakú, benne egy stilizált lúdtoll, melyen egy „T” betű nyugszik.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_05

Befejezésként egy 1929-ben, a Magyar Királyi Államrendőrség Egri kapitánysága által kiállított fényképes rendőri igazolványt mutatnék be. Dr. Kapor Elemér az EGER című napilap újságírója volt, és egyedül ő kapta meg a szöveges részben is szereplő jogosítványokat.

Ludanyi_Gyula_magyar_rendori_sajto_06

 

Köszönettel tartozom a Csetneki Zsolt, Méhes Zsigmond, Ormós László és Varga Ottó uraknak, akik rendelkezésemre bocsájtották a gyűjteményükben lévő jelvények fényképeit.

További sikeres gyűjtést kívánok!

Ludányi Gyula

 

a pdf verzió innen letölthető

placeholder

Last updated: február 3, 2017 at 12:51 du.

Posted in Egyéb, Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció | Tagged , , , , , , , , , , , , , | Leave a comment