Varga Ottó: A Körzeti Megbízott és Önkéntes Rendőr jelvény

A Körzeti Megbízotti jelvény nem csak egy jelvény, egy gyűjthető tárgy (időszakonként változó technológiai eljárással és alapanyagból készül), hanem egy szimbólum is. A Körzeti Megbízott (továbbiakban: KMB) egy hivatás, szolgálat, életforma. Vele szoros összefüggésben kell kezelni az Önkéntes Rendőri szolgálat jelvényét és kitüntető jelvényét egyaránt. Az ok egyszerű. Nincs az egyik a másik nélkül.

Alapvető társadalmi igény a közbiztonság megléte, város – falu – tanya – pusztaság tekintetében egyaránt. A rend és a rendfenntartás alapvetően igényelt állami “szolgáltatás” a létező jogi normák és szabályozók keretén belül. Igény volt erre az Őskorban, Ókorban, Újkorban egyaránt.

A területi avagy körzeti területek tekintetében Magyarországon több évszázada különböző formákban láthatóak a rendfenntartás eszközei, személyi és tárgyi feltételei.

A II. világháború befejezése előtt a városokon kívüli területeken a vidéki rendőrkapitányságok és csendőrkerületek voltak hivatottak a közbiztonság fenntartására és ellátására. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány (továbbiakban: INK)1945. január 04.-én kelt 13/1945. ME számú rendeletében elrendeli ” …. minden községben és városban, ahol még nem lenne, haladéktalanul szervezzék meg a polgárőrséget …”. Nem létezik még ekkor igazi központi hatalom, nincs szervezeti és egységes irányítás.

Az INK kiadja az 1960/1945. ME számú rendeletét a Csendőrség feloszlatásáról és az Államrendőrség megszervezéséről. Az 5.§ (1) bekezdés szerint: “A magyar állam egész területén a belügyminiszter legfőbb felügyelete és ellenőrzése alatt a magyar államrendőrség gyakorolja az összes rendőrhatósági jogokat és látja el a rendőrközegei útján a rendőrszolgálatot.”

A városokban, a községekben és a falvakban megalakultak a rendőrőrszobák, a rendőrőrsök, amelyek megkezdték a saját maguk által meghatározott területen a rendőri szolgálat ellátását.

A karszalag-egyenruhás, madzagpuskás korszakban nagy létszámú őrszemélyzet, közrendvédelmi állomány szerveződött, amely szinte teljes egészében átvette a Magyar Királyi Rendőrség és Csendőrség szolgálati rendszereit. Meghatározott helyeken a lakosság mindenkor megtalálta a rendőrőrszemet, azonban nem nyújtott semmilyen módon segítséget a “posztolás” és “portyázás”. A portyázó járőrszolgálati rendszer egészen a területfelelősi szolgálat bevezetéséig volt érvényben. Az 1948 tavaszán kiadott Szolgálati Szabályzat (R-2) szerint: “…. az őrs területének minden részén legyen a Távolsági Kimutatásba felvett tereptárgy, hogy így az őrsterület minden részére legyen előírható portyázó szolgálat.”

Az 50-es évek elején egyre sürgetőbben vetődött fel egy új típusú szolgálati rendszer kidolgozása és bevezetése városon, falun egyaránt. A Belügyminiszter 0075/1952.IV.ÜCS. számú rendeletével 1952 tavaszán bevezetésre került a területfelelősi szolgálati rendszer. (01. kép)

01
01. kép – Segédlet a Területfelelős Szolgálat ellátásához (BM 1953)

02
02. kép – Szolgálatba induló Területfelelősök eligazítása

A Belügyminiszter 9000-4/1952. számú utasítása alapján 1952. június 30.-án adták ki a Rendőrség új Szolgálati Szabályzatát, amelynek II. része már külön fejezetben és 29 pontban foglalta össze a területfelelősi szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat. (03. kép)

03
03. kép

A Magyar Rendőr 1954. február 06.-án megjelent számában a következőket írják a Területfelelősi Szolgálatról: “Több mint két éves a Területfelelősi Szolgálat, amely a rendőri munka egyik legfontosabb ágát a közrendvédelem gerincét képezi. ………. A Területfelelős Szolgálattal nem csak a Rendőrség életébe, hanem a közéletbe is új fogalom vonult be: a Területfelelős Rendőr. …. A jól dolgozó területfelelőst a dolgozók “a mi rendőrünknek”, a falu rendőrének nevezik”.

A Területfelelősi Szolgálat 1952 tavaszától 1956 novemberéig funkcionált Már 1953-ban a BM ORK-n (Országos Rendőr-főkapitányság) dolgoztak a Körzeti Megbízott Szolgálat rendszer kidolgozásán. Kiadtak egy tankönyvet: Körzeti megbízott szolgálat és a Segédrendőri szolgálat címen. (04. kép)

04
04. kép

Bevezetésre került a Segédrendőr karszalag (05. kép). Mindjárt két féle változat látható. A felső képrészen a háttérben látható a Rendőrség sapkacímerének stilizált képe. Az alsó részen látható karszalagon csak a felirat szerepel.

05
05. kép

Az első Körzeti Megbízottak 3 hetes tanfolyama 1954 januárjában Újszászon, az Orczy kastélyban volt. (06. kép) Erre 50 rendőrt rendeltek be.

0606. kép

A tanfolyam sikeres elvégzése után 1954. február 01.-én 42-en a kecskeméti járásban, 5-en Várpalotán kezdték meg szolgálatukat első KMB-sként.

Az MDP Politikai Bizottsága 1955. május 12.-én értékelte a rendőrség munkáját és határozatban szabta meg a további feladatokat. A határozatban megjelöltek végrehajtását a Belügyminiszter az 1955. május 26.-án kelt 24. számú parancsában szabályozta. A 12. pontban megjelöli: “Ki kell dolgozni a körzeti megbízotti és a segédrendőri szolgálat rendszerét…. Az ORK vezetőjének közrendvédelmi helyettese egy hónapon belül készítsen tervet a körzeti megbízotti szolgálatra való áttérés módjára, ütemére, a személyi és anyagi előfeltételek biztosítására.”A szintén 1955. május 26.-án kelt 27. számú parancs elrendeli el, hogy 1955. július 01-től fokozatosan át kell térni a körzeti megbízotti szolgálati rendszerre. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium előterjesztése alapján 1955. július 28.-án a Magyar Népköztársaság Minisztertanács az 1066/1955. számú határozatával elrendeli az önkéntes rendőri csoportok szervezését.
A fejlődés rohamos, 1956. júliusában már az egész ország területének 60 %-án KMBsek láttak el szolgálatot és több mint 10.000 önkéntes rendőr segítette, támogatta a munkájukat.
Azonban az 1956. októberi események kapcsán a KMB-ket bevonták a rendőrőrsökre, kapitányságokra és ezzel átmenetileg megszűnt a KMB szolgálat. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 04.-én felhívással fordult a nemzethez, azonnal megkezdődött a Rendőrség újjászervezése.

A forradalom leverése után 1957 első hónapjaiban egyre több községben láttak el újra szolgálatot a KMB-sek. A BM ORFK Közbiztonsági Osztály vezetője 1957 nyarán vázolta fel a KMB szolgálat újjászervezésének főbb elképzeléseit. Ennek eredményképpen a Belügyminiszter-helyettes 1957. augusztus 16.-án kelt 40. számú parancsa elrendelte a KMB szolgálat bevezetését. A parancs értelmében: “Körzeti megbízottat kell beállítani: Budapesten és valamennyi megyeszékhelyi városban, valamint Komlón, Sztálinvárosban és Szegeden, továbbá azokban a községekben vagy településeken, amelyek az őrstől nagy távolságra fekszenek és a közlekedési vagy terepviszonyok miatt nehezen járőrözhetők s az adott terület közbiztonsági viszonyai a gyakori ellenőrzést megkövetelik.”

A KMB szolgálati rendszer 1961-ben már 100%-ban behálózta az egész ország területét. Az első KMB szabályzat 1964. május 15.-én kelt 006/1964. számú Belügyminiszter-helyettesi paranccsal lépett hatályba (07.kép). Ezzel egy napon a 007/1964. Belügyminiszter-helyettesi paranccsal lépett hatályba az Önkéntes rendőri szolgálat szabályzata is (08. kép).

07
07. kép

08
08. kép

A Körzeti megbízottak részére 1965. május 07.-én kelt 0020/1965. számú parancsával a Belügyminiszter szolgálati jelvényt rendszeresített (09. a grafikai és 10.kép a megvalósított).

09
09. kép placeholder_hv 10.kép

BELÜGYMINISZTÉRIUM placeholder_hvSZOLGÁLATI HASZNÁLATRA!
10-21/20/1965.

A M A G Y A R N É P K Ö Z T Á R S A S Á G
B E L Ü G Y M I N I S Z T E R É N E K
0 0 2 0 . s z á m ú
PARANCSA
Budapest, 1965. évi május hó 7-én

A rendőrség körzeti megbízottai részére

szolgálati jelvényt

rendszeresítek. A jelvény viselése 1965. VII. hó 1-től szolgálatbank kötelező, szolgálaton kívül megengedett.

A jelvény kör alakú, enyhén domborított, 35 mm átmérőjű. Alapja — arany szegélyű, fehér zománcozott gyűrűben — kék zománcozott mező. A fehér gyűrűben KÖRZETI MEGBÍZOTT felirat, a kék mező fölött a rendőrembléma. Hátlapján lemezlapkával megerősített biztosító tű.

A jelvényt zubbonyon, vagy ingzubbonyon a jobb oldalon, a zsebtakaró fölött kell elhelyezni, függőleges középvonala a zseb középvonalával essen egybe. Az öltözködési Szabályzat 49. pontjában felsorolt jelvények egyidejű viselése a szolgálati jelvény szabályszerű viselését nem akadályozhatja. Posztóköpenyen a jelvényt a jobb oldal közepén, a második gomb magasságában kell viselni. Esőköpenyen nem viselhető.

A jelvények kiszállítására a BM I/II. csoportfőnök intézkedjék. A rendőrfőkapitányságok 1965. június hó 30-ig lássák el a körzeti megbízottakat. Az első kiosztást követően kinevezett körzeti megbízottak részére kinevezésük alkalmával kell a jelvényt kiadni.

Be kell vonni a jelvényt attól, akit a körzeti megbízotti szolgálatból bármely oknál fogva (áthelyezés, nyugállományba helyezés, stb.) fel mentettek.

Parancsomat az egész személyi állomány előtt ismertetni kell.

placeholder_hvBENKEI ANDRÁ S s. k.,
placeholder_hvbelügyminiszter

Kapják:placeholder_hv Miniszterhelyettesek,
placeholder_hvFőcsoportfőnökök.
placeholder_hvOrszágos parancsnokok, Csoportfőnökök,
placeholder_hvII. Főcsoportfőnökség osztályvezetői,
placeholder_hvMegyei (budapesti) rendőrfőkapitányok,
placeholder_hvrendőri osztályvezetők,
placeholder_hvJárási, városi, kerületi rendőrkapitányok.
placeholder_hvRendőriskolák parancsnokai.

Készült: 400 példányban

A 10-21/12/1973. számú BM Öltözködési szabályzat 3. számú mellékletében is megtalálható, melyet a fórumon is el lehet érni: http://signum-laudis.hu/forum/temak/36-bm-oltozkodesiszabalyzat-1973 (11. kép)

10
11. kép

Egy év múlva, 1966. november 21.-én a Belügyminiszter-helyettes 6/1966. számú parancsával szolgálati jelvényt rendszeresít az Önkéntes Rendőrök részére (12.kép a grafikai és 13. kép a megvalósított) amely csak a karszalaggal együtt volt érvényes (14. kép).

11
12. kép placeholder_hv 13. kép

12
14. kép

BELÜGYMINISZTÉRIUM placeholder_hvSZOLGÁLATI HASZNÁLATRA!
10—23/6/1966.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK
6. számú PARANCSA
Budapest, 1966. évi november hó 21-én.

Az önkéntes rendőrök részére

szolgálati jelvényt

rendszeresítek. A jelvény ötszög alakú, 30 mm átmérőjű, kék alapon vöröscsillag, fogaskerék, búzakalász rátéttel, és „ Ö N K É N T E S R E N D Ő R ” felírással.

Felerősítés a hátlapra rögzített biztosítótűvel történik.

A jelvényt baloldalon a kabáthajtókán kell elhelyezni. Viselése szolgálatban a karszalaggal együtt kötelező, szolgálaton kívül is viselhető.
A jelvényekkel való folyamatos ellátásról a BM I/II. Csoportfőnökség gondoskodik. Az első kiosztást követően az új önkéntes rendőröknek az igazolvánnyal, karszalaggal és kézikönyvvel együtt kell a jelvényt is átadni.

 Be kell vonni a jelvényt attól, aki az önkéntes rendőri csoportból bármi okból kiválik.

Az önkéntes rendőröket el kell igazítani a jelvény viselésére és arra, hogy azzal való visszaélés a kizárást vonja maga után.

Parancsomat az egész személyi állomány előtt ismertetni kell.

placeholder_hvKŐRÖSI GYÖRGY s. k., r.
placeholder_hvvezérőrnagy
placeholder_hvminiszterhelyettes

Felterjesztve: Miniszter elvtársnak,

Kapják:placeholder_hv Miniszterhelyettesek,
placeholder_hvFőcsoportfőnökök.
placeholder_hvOrszágos parancsnokok, Csoportfőnökök,
placeholder_hvII. Főcsoportfőnökség osztályvezetői,
placeholder_hvMegyei (budapesti) rendőrfőkapitányok,
placeholder_hvrendőri osztályvezetők,
placeholder_hvJárási, városi, kerületi rendőrkapitányok.
placeholder_hvRendőriskolák parancsnokai.

Készült: 375 példányban.

Az Önkéntes Rendőrök részére ezt követően a “szolgálatban eltöltött évek után járó” jelvényt is alapítanak (15. – 23. kép):

1048/1970. (XI. 11.) Kormány határozat
„Önkéntes Rendőri Szolgálatért” kitüntető jelvény alapításáról

1. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány „Önkéntes Rendőri Szolgálatért” kitüntető jelvényt alapít.

2. A kitüntető jelvényt a belügyminiszter adományozza a 10 és 15 éves folyamatos szolgálattal rendelkező önkéntes rendőröknek.

3. A kitüntető jelvény leírása a következő:
Kör alakú, 25 mm átmérőjű, tombakból készült, zománcozott jelvény. A szélén 3 mm széles fehér alapon „ÖNKÉNTES RENDŐRI SZOLGÁLATÉRT” felírás és stilizált babérlevelek vannak. A jelvény közepén ötágú vörös szárú csillag, ezen belül fehér alapon zöld színű körben „10 ÉVES”, illetőleg „15 ÉVES” felírás látható. A csillag szárai között sugáralakban rovátkák helyezkednek el. A felírások, a rovátkák felületei, valamint a zománcozott részek keretei a „10 ÉVES” felírású jelvényen ezüst, a „15 ÉVES” felírású jelvényen arany színűek.

4. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Az Önkéntes Rendőrök “szolgálati idejének” növekedésével (15-24. kép) módosítani kell az alapítói határozatot:

1034/1977. (VIII. 17.) Minisztertanácsi határozat
az „Önkéntes Rendőri Szolgálatért” kitüntető jelvény alapításáról
szóló 1048/1970. (XI. 11.) Kormány határozat módosításáról

1. Az 1048/1970. (XI. 11.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A kitüntető jelvényt a belügyminiszter adományozza az öt- és azt követően minden további ötéves folyamatos szolgálattal rendelkező önkéntes rendőrnek.”

2. A H 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A kitüntető jelvény leírása a következő: Kör alakú, 25 mm átmérőjű, tombakból készült, zománcozott jelvény. A szélén 3 mm széles kék alapon „ÖNKÉNTES RENDŐRI SZOLGÁLATÉRT” felírás és stilizált babérlevelek vannak. A jelvény közepén ötágú vörös szárú csillag, ezen belül fehér alapon zöld színű körben az az évszám és éves szó látható (pl. „5 ÉVES”, „15 ÉVES”, „35 ÉVES”), amely után a kitüntető jelvény adományozása történik. A csillag szára között sugár alakban rovátkák helyezkednek el. A felírások, a rovátkák felületei, valamint a zománcozott részek keretei arany színűek.”

3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.

13
15. képplaceholder_hv 16. képplaceholder_hv17. kép

14
18. képplaceholder_hv 19. képplaceholder_hv20. kép

1521. képplaceholder_hv 22. képplaceholder_hv23. kép

16
24. kép

A KMB szolgálat a mai napig fennáll, de 1990-ben nem újították meg a jelvényt, így azóta nincs megkülönböztető jelvénye ennek a szolgálati ágnak. A jelvények mint említettem az alapanyagok változása esetén eltéréseket mutatnak küllemben de alaki és tartalmi viszonylatban 1965 – 1990 között semmit sem változott. Az Önkéntes Rendőri szolgálat szintén 1990-ben megszűnt, helyébe a Polgárőrség lépett.

Kétféle változatban mutatom be a KMB-s jelvényeket. Elsőként a zománcos (25. és 26 kép) és a műgyantás változat (27.-38. kép):

17
25. kép placeholder_hv 26. kép

18
27. képplaceholder_hv 28. képplaceholder_hv29. kép

19
30. képplaceholder_hv 31. képplaceholder_hv32. kép

20
33. kép

21
34. kép placeholder_hv 35. kép

22
36. kép placeholder_hv 37. kép

23
38. kép

És meglepetésként és érdekességként egy nagyon ritka változat (39. kép), együtt látható a zománcos és műgyantás darabokkal (köszönet meskethnek a ritkaság bemutatásában a segítségért):

24
39. kép

Talán megengedhető itt a végén egy kis vicc is. Amikor kiköltöztünk két falu között a “birtokunkra” a műút mellett erdővel körülzárt részre (5900 négyzetméter), akkor vettem egy szalmakalapot és mint ennek a területnek a Körzeti Megbízottja, kitűztem annak elejére a jelvényt. Immár a sokadik szalmakalapot viselem, de a jelvény ugyanaz. Kicsit megviselt már, ezekben a meleg időkben sajnos az anyag is fárad (40. és 41. kép).

25
40. kép placeholder_hv 41. kép

Minden bemutatott képen szereplő darab és fotográfia a saját tulajdonomban lévőkről készült (kivéve a 39. kép).

Felhasznált anyagok és irodalom:
– Jogszabályok
– A Körzeti Megbízott Szolgálat Harminc Éve (BM Könyvkiadó 1984)
– Mesketh tagtárs által biztosított 39. számú kép

pdf

placeholder

Last updated: február 11, 2016 at 5:45 de.

This entry was posted in Gyűjtői Hírek, Magyar Rendőrrelikvia-Gyűjtők Egyesülete, MRE, publikáció and tagged , , , , , , , , . Bookmark the permalink.